Halmos János érdemei elvitathatatlanok Budapest folytatódó fejlődésében, de a kormány sokasodó önkényes beavatkozásai miatt 1906-ban felmentését kéri tisztsége alól.
Főpolgármesterek
Budapest harmadik polgármestere: Halmos János – I. Az Erzsébet híd átadója, a Bazilika felszentelője
Budapestet világvárossá fejlesztő óriási egyéniségek távoztával egy új generáció lép színre a XIX. század végén. Feladat maradt bőven.
Világváros-teremtés óriási emberekkel. Kamermayer Károly és a többiek: Ráth Károly, Gerlóczy Károly, báró Podmaniczky Frigyes. Kalapot le!
Budapest korai főpolgármestereinek bemutatása után visszatérünk 1873-ba, és Kamermayer Károllyal kezdve az operatív vezetőket vesszük sorra.
Az újabb városegyesítés sohasem került le a napirendről, számos kisebb-nagyobb lépés utána az MDP uralomra jutása véget vetett a vitáknak.
50 évet vajúdott a terv, először az érvek és ellenérvek csatájában, majd a kataklizmák gyötrelmei között, de 1950. január 1-ével megszületett Nagy Budapest!
Bár Köböl József példásan levezénylete Budapesten az önkormányzatiság maradékainak felszámolását, személyiségét akár érdekesnek is minősíthetjük.
Valószínűleg kevesen ismerik a tanácsrendszer bevezetése előtti utolsó főpolgármester, Köböl József nevét. Méltán vagy méltatlanul felejtette el őt az utókór?
Egy hiperaktív mozgalmár, aki mindenütt ott volt, milliónyi címet viselt, mégsem alkotott maradandót és a végén szinte észrevétlenül halt meg. Folytatjuk Szakasits Árpád életútjának bemutatását.
Szakasits Árpád nevét nagyívű pályája ellenére nemigen őrzi az elékezet. Sokaknak túlságosan, a hatalomnak azonban nem elégségesen volt kommunista.
Az őrület évei után a lerombolt Budapest közigazgatása is talpraállításra várt. Most a főpolgármesteri tisztség felemásra sikerült újjászületését mutatjuk be.
Folytatjuk Budapest születésének történetét. Van mire büszkének lennünk: alapos munka volt.
Egy kis pihentető közjáték következik – két részben, mielőtt átlendülnénk a főpolgármesteri/polgármesteri címek háború utáni, ötévnyi utójátékára.
Ha valaki bármi hatalmi szerepet vállal a nyilas párturalom alatt, hamar szembe jön a valóság: ép ésszel biztosan nem élhető meg.
1944 október 15-ével a szégyen és szörnyűségek korszakának utolsó állomására érkeztünk...
Keledy Tibor egy rendszeresen bombázott, zsidótlanításra ítélt fővárost vezethetett. Tette a dolgát, talán a tébolyult világon kívülinek érezte magát. A végén angolosan távozott: a nyilas hatalomátvétel után nem ment be többé a hivatalába.
Dr. Keledy Tibor máskor, egy másik világban talán korszakos vezetője lehetett volna a fővárosnak, de ő egy a Gestapo (és persze Imrédy Béla) által uralt világban mondott igent a felkérésre. Furcsa életútját mutatjuk be, az ítéletet az olvasókra bízva.
A közgyűlés többsége által elégedetten fogadott új főpolgármester, Homonnay Tivadar, az idő előrehaladtával egyre inkább tanúbizottságot tett emberi nagyságáról. A német megszállásig Budapest megmentéséért küzdött, a vészkorszakban üldözöttek ezreinek megmentésében működött közre.