Az MCC Építészet a modern(izmus) után című konferenciáján Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész előadásában beavatott az új építészeti törvény végleges változatába és az újdonságokat is kiemelte – írta a Magyar Építők.
Kiemelt témák
Egyenesen a miniszterelnökhöz fordult Elek Sándor törökbálinti polgármester, hogy helyezze hatályon kívül a volt Téglagyár 17 hektáros területének rozsdaövezeti besorolását, az oda tervezett, Csányi Sándorhoz köthető ingatlanfejlesztés ugyanis ellentétes a város érdekeivel.
Új eljárást kell lefolytatni.
Beszámolt az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának az éves munkájáról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt kormányfőhelyettes, tárca nélküli miniszter. A meghallgatásokon a Magyar Falu Program váltotta ki a legnagyobb indulatokat, de szóba kerültek a minisztériumi dolgozók elleni nyomozások, az egyházi ügyek és a Hazaváró program is.
A Fővárosi Önkormányzat elindította a napelemes beruházások engedélyezésére vonatkozó jogszabályi harmonizációt a kerületekkel közösen, az egységesítés, az átláthatóság és az egyszerűsítés érdekében.
Ítélet született egy büntetőperben, amelyben Kárász község polgármesterét és három közfoglalkoztatott személyt vádoltak meg költségvetési csalással és hamis közokirat felhasználásával.
A Belügyminisztérium Márvány Aulájában megrendezett 2023. november 20-ai ünnepélyes konferencián a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatokért járó elismerések mellett az Európai Kiváló Kormányzás Védjegy elismeréseket is átvehették a sikeresen pályázó önkormányzatok. Tizenhárom önkormányzat részesült Európa tanácsi elismerésben.
A hatalmas dél-budai kerület az ingatlanfejlesztők kedvelt fővárosi célterülete. A kormány–főváros ellentét miatt azonban Újbudának (is) egyre kevesebb eszköze marad a fejlődés irányainak kijelölésére. A DK polgármesterét, László Imrét az ingatlanberuházások következményei mellett a pénzügyi mozgástérről, a NER-közelinek mondott fejlesztőkhöz fűződő kerületi viszonyról, és arról is kérdeztük, mit mondott neki Gyurcsány Ferenc.
„A gyártók egy olyan környezetbe érkeznek, ahol ellenségesen fogadják őket, mert az emberek nem biztosak abban, hogy az állam megvédi őket a profitorientált cégekkel szemben, ez folyamatos társadalmi feszültséget fog okozni, ennek hosszú távon nincs jövője” – magyarázta a környezetpolitikai szakértő az Economxnak az akkumulátoripar jelenlegi helyzete alapján.
A hatósági tapasztalatok alapján változik a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény. A módosítást 116 igen szavazattal, 48 ellenvoks és hat tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A héten elfogadott minimálbér-emelést az önkormányzatok már nem tudják kigazdálkodni, ezért Gémesi György a MÖSZ elnöke azt kéri Pintér Sándortól, hogy hívja össze az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsát.
Az akkuberuházások ellenőrzésére egyre több helyen alakul külön munkabizottság a helyi önkormányzatoknál. Az eredménytelen közmeghallgatások helyett a civilek egyesületekbe, szervezetekbe tömörülve küzdenek az akkugyárak építése ellen.
A közeljövőben olyan fejlesztéspolitikai döntések várhatók, melyek kedvezményezettje a déli országrész és kifejezetten a két nagyváros, Pécs és Szeged lesz – jelentette be Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden Szegeden.
A járvány és a háborúk miatt már napi százezer adag meleg ételt is kioszt a mintegy száz nyilvántartott népkonyhát működtető szolgáltató.
Mint a Magyar Közlönyben olvasható, befejeződik a megyei jogú városokra szabott, kiemeltnek számító Modern városok program, melynek keretében 2023 januári adatok szerint akkor 4200 milliárd értékben zajlott a 23 megyei jogú várost érintő fejlesztés.
Halasztást kérünk az EU-tól, mert nem tudjuk teljesíteni a hulladékhasznosítási célszámokat.
Rákkeltő és mérgező anyagok jutnak a Duna vízébe Óbudán a Greenpeace vizsgálatai szerint – derül ki a környezetvédelmi szervezet közleményéből. A szennyező anyagok a már nem működő Óbudai Gázgyár melletti parton kiszivárgó bűzös, olajos folyadékból kerülnek a folyóba.
Múlt héten jelent meg a kormányrendelet a Modern Városok Program megszüntetéséről, ám nem pusztán az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb településfejlesztési programjának befejezéséről döntött a kormány, hanem arról is, hogy visszakéri az eddig fel nem használt forrásokat. Érdnek, Szegednek és Egernek is súlyos milliárdokat kell majd visszafizetnie az államkasszába.