A kormány által meghirdetett újra iparosítási program nyertese az észak-alföldi és az észak-magyarországi régió lesz.

Az orosz agresszió nyomán sokszorosukra emelkedő energiaárak, az ennek nyomán keletkezett nemzetközi piaci bizonytalanságok, valamint az elhúzódó infláció lehetetlen helyzetbe hozták a hazai önkormányzatokat. Sokszorosára emelkedtek az energiaszámlák, amelyek kifizetése még úgy is komoly gondot jelent számukra, hogy jelentősen csökkentették az energiafelhasználást.

Jelentősen csökkent a hazai gázfogyasztás az idei fűtési szezonban. Az enyhe tél mellett ennek fő oka a rezsiemelés volt: a lakossági kisfogyasztók el akarták kerülni a hétszeres gázárat, ugyanakkor a vállalati szektorban számos olyan ágazat volt, ahol tömegesen álltak le a cégek, hogy elkerüljék a brutális rezsi kifizetését.

Az árvízi biztonság növelését szolgáló projektet valósít meg a Közép-Tisza völgyében az Országos Vízügyi Főigazgatóság és négy területi vízügyi igazgatóság konzorciuma az Európai Unió és a magyar állam 7,459 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával.

Idén egész évben megmarad a rezsitámogatás, télen is – közölte Lantos Csaba energiaügyi miniszter Facebook-videóban.

Félidejéhez érkezett a levegőminőség javítását célzó, 2019-ben indult HungAIRy LIFE integrált projekt – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Keszthelyi Nikoletta.

„Még van a főváros számláján némi pénz, de május végére már várhatóan hitelből működik” – mondta a Népszavának Budapest főpolgármester-helyettese, Kiss Ambrus. Hozzátette, hogy a város április végéig 17,9 milliárd forinttal többet fizetett be, mint amennyit az állami költségvetésből normatívaként kapott.

A Győri Törvényszék – megváltoztatva a választási bizottsági márciusi döntését – múlt szerdán hitelesítette azt a helyi népszavazási kérdést, amelyet Pollreisz Balázs, MSZP-s önkormányzati képviselő nyújtott be a Győrben tervezett akkumulátorgyár ügyében.

Májustól mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a Debrecenben helyi tömegközlekedéssel utazóknak, miután érvénybe lép a tarifaemelésről szóló új, átlagosan 14,7 százalékos emelést tartalmazó díjszabás. Ez több eddigi kedvezményes bérletfajta megszűnésével és a pótdíjak jelentős emelésével is jár. Eközben a helyi közlekedést lebonyolító, önkormányzati tulajdonú DKV Zrt.-nek évről évre nagyobb veszteségkompenzációt kell kapnia, ezért a finanszírozás érdekében 10 ingatlant értékesít a város. Papp László (Fidesz-KDNP) egy közgyűlési vitában jelezte: vitájuk van az állammal a helyi közlekedés finanszírozásáról.

Jól haladnak a Civaqua-program első ütemének kivitelezési munkái: a 15 kilométeres vezetékrendszer kiépítéséből már csak 600 méter van hátra, és a Tisza vize a Keleti-főcsatornán keresztül eljut Debrecenbe.

A kormány célja, hogy 2030-ig 27 százalékra nőjön az ország fával borított területe, ezt szolgálja az Országfásítási és a Településfásítási program – jelentette be az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára, Zámbó Péter a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetben.

A rezsiválság miatt az elmúlt fél évben mind az önkormányzatok, mind a lakosság nagy többségének megszorító intézkedéseket kellett hoznia, ezzel párhuzamosan sokan újra a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak, ami tovább növelte Magyarországon az amúgy is magas légszennyezettséget. A WWF friss kutatása szerint ez főként Északkelet-Magyarországon és az Alföldön volt jellemző. Mindez azért problémás, mert becslések szerint Magyarországon évente 13 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a döntőrészt fűtésből eredő magas szállópor-koncentráció.

Változtatott a kormány a közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazott közmeghallgatással kapcsolatos szabályokon – derül ki a Magyar Közlönyből. A módosítás szerint a közigazgatási hatósági eljárásban közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, az e rendeletben foglaltak szerint is megtartható.

„Hol a pénz, főpolgármester úr?” – vonja kérdőre Karácsony Gergelyt a fővárosi Fidesz a Facebook-oldalán. A párt és a kormány is a Tarlós István által a kasszában hagyott 214 milliárdos tartalékról beszél, miután a főpolgármester bejelentette, hogy Budapest csődközeli állapotba kerülhet, ezért túlélőprogramot hirdet. De miféle több mint 200 milliárdos tartalékról beszél a Fidesz, és ha volt is ilyen, akkor hova tűnt?

A programhoz újonnan csatlakozó 60 település polgármestereinek, az érintett országgyűlési képviselőknek és a megvalósító szervezetek képviselőinek tartottak tájékoztatót a Belügyminisztériumban 2023. április 19-én.

Tavaly éppen a karácsonyi időszakban bocsátotta véleményezésre a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium javaslatát, amelyben engedélyezik, hogy az ország bármely pontján tanyát lehessen létrehozni mezőgazdasági területeken. Az időzítés miatt a szakmai szervezetek csak a kormányrendelet márciusi hatálybalépésekor szembesültek a harminc százalékos – a jelenlegi tízszeresét lehetővé tevő – beépíthetőséget engedélyező jogszabállyal. Az építész kamara a jogalkotóhoz fordul, az önkormányzati szövetség a katasztrofális következményekre figyelmeztet, és a rendelet visszavonását követeli. A szaktárca hallgat.

Az energiaárak elszabadulása után nagy fejtörést okozott az önkormányzatoknak a közvilágítás további biztosítása. A kormány a településekre bízta a helyi szabályozást, miközben a kiegészítő normatíva csak részben fedezte a megnövekedett költségeket.