A Pénzügyminisztérium tavaly év végén közreadott, 2023 és 2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetési előrejelzése szerint a Honvédelmi Alapra az idén 1309 milliárdot irányoztak elő, míg az önkormányzatokra 1050 milliárdot, ami nominálisan is alacsonyabb a tavalyinál, reálértéken pedig a továbbra ütemes infláció okán még kevesebbet ér. Főként, ha azt is hozzávesszük, hogy a szolidaritási adó címén az idén már 307 milliárdot szednének be a településektől.
Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente, a költségek emelkedését azonban nem követik az állami normatívák. Sőt, évről évre csökken, 2027-re már csupán 1044 (nettó 686) milliárdot adnának a települések kötelező feladataira. A haderőfejlesztésre viszont 1559,4 milliárd jut majd.
A helyi önkormányzatok támogatási előirányzatainak megnyirbálását, a növekvő szolidaritási adót a Költségvetési Tanács (KT) is kockázatosnak ítélte. Külön kiemelték a gyermekétkeztetést, amelyre alig 4,2 százalékkal többet szánt idén a kormány a tavalyinál, ami a KT szerint az átlagos inflációt véve biztosan nem lesz elegendő.
„A gyermekétkeztetéssel valóban gond lesz” – válaszolta a Népszava kérdésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab polgármestere, aki szerint az önkormányzati költségvetések több sebből véreznek. Az egyik a gyermekétkeztetés: az állami normatíva minimálisan emelkedik, miközben egyes élelmiszerek inflációja 80 százalékos volt tavaly.
A hiányzó összeget az önkormányzatoknak kell beletenniük, csakhogy a legtöbbnek már nincs honnan átcsoportosítani pénzeket. A települések várhatóan addig nyüstölik emiatt a kormányt, hogy az végül átvállalja a feladatot, amit azután elképzelhető, hogy koncesszióba ad, ehhez talán már sorba is állnak a cégek. Könnyen lehet – fogalmaz a Népszava –, hogy államosítás vár az óvodákra és a bölcsődékre is.
Az elmúlt években rengeteg új épült, ám az emelkedő működési és bérköltségeket a gyereklétszám változása miatt az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. De nincs pénz a könyvtárak és egyéb körművelődési intézmények üzemeltetésére sem, az állam által erre adott, lakosonként évi 1200 forint semmire se elég.
„Az önkormányzatokra lassan nem marad más, mint az idősek. Ők aztán nem kellenek az államnak, ellátásuk elsődlegesen a család, másodlagosan az önkormányzatok feladata, ezenfelül ott a településüzemeltetés – összegez a szakember –, ami egyre inkább megoldhatatlan feladat.”
Az önkormányzati köztisztviselők bértáblája 15 éve nem emelkedett, a települések saját kasszából toldják meg. A decemberi, idei évre szóló 15 százalékos minimálbér-emelés óriási bérfeszültséget okoz, hiszen joggal tartanának erre igényt, de a települések többségének nem futja rá. Így a műszakiak, közgazdászok után a többi köztisztviselő is elmegy. Nincs, aki intézze az ügyeket, a hivatalok egy része lassan lehúzhatja a rolót – mondja Schmidt Jenő.
Hogy volt régen...?
