Egy tanulmány szerint az éghajlatváltozás a felelős a hőhullámok többségéért, de a kapcsolat más szélsőséges eseményekkel és azok társadalomra gyakorolt hatásaival kevésbé egyértelmű.
Környezetvédelem
A tartós hőség nemcsak az emberek, de a települések vadon élő állatvilága számára is nehéz időszak. A klímaváltozás okozta egyre súlyosabb aszály a településeket is sújtja, ahol a térkővel, aszfalttal burkolt településrészeken nagy területekről hiányoznak az ivóhelyek, ahol az állatok szomjukat olthatnák, fürdéssel felfrissülhetnének. A hőség különösen a fészket elhagyó, még rutintalan fiókákat érinti hátrányosan, ugyanis azok még nem ismerik a környék vízlelőhelyeit – írják az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Alaptörvény-ellenesnek nyilvánítják a Balaton-parti területek közcélú felhasználásának korlátozását, amely lehetővé tette egyes törvényi rendelkezéseket, ezért azokat megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétettében.
A matuzsálemfák megőrzése, kezelése, dokumentálása kiemelt feladat, fontos a népszerűsítés megfelelő, és közkinccsé tétel is határon innen és túl – minden felelősséget az Agrárminisztérium természetvédelemért államtitkára.
Budapest 2030-ig eléri, hogy a budapesti közművek az általuk termelt energiából működjenek – közölte a főpolgármester a közösségi oldalán, a Városházán első alkalommal megtartott Energiacsúcs után írt bejegyzésében.
Egyre csak növekszik a magyarországi karsztvízszintje, ebből a szempontból lehet bízni a klímatevékenységben, de amint jön egy csapadékosabb időszak, az ember által létesített felszíni épületek egy része bajba kerülhet. Javaslatok jönnek a vízügytől – de előbb a probléma felismerése.
A tavalyi évben mérséklődött hazánk energiaimport-függősége és nagy nőtt a megújuló energiahordozók termelése. A megújuló energiaforrásokból termelt bruttó villamos energia mennyisége több mint negyedével nőtt, az így előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 14,3%-ra emelkedett - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021. évi előzetes adatok alapján készített energiastatisztikai riportjából.
Városi Eső néven tavaly indult el Magyarországon az első, városi helyszínekre, azaz budapesti kerületekre szabott, esővízkezeléssel foglalkozó projekt a szivacsváros-koncepció jegyében. Jelenleg még az előkészítő szakasz zajlik.
Újabb, ezer sebből vérző engedélyt adott ki a Fertő tavi állami óriásberuházásra a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal – állítja keddi közleményében a Greenpeace. A zöldszervezet szerint „egy eljárás során megpróbálták korrigálni a Fertő tavi óriásberuházás sorozatosan feltárt törvénysértéseit környezetvédelmi működési engedély kiadásával. A Greenpeace Magyarország megtámadta a határozatot az illetékes bíróságon.”
Május végén elkezdődtek a Sajó szlovákiai szakaszán február óta tartó szennyezés megállítását célzó munkálatok.
Rosszabb a helyzet a hivatalos álláspontnál. Bár a WHO csökkentette a légszennyezési határértékeket, Budapest számos pontján nő a nitrogén-dioxid-szennyezés.
A felszín alatti célzott víztározásra, a készletek mezőgazdasági és ivóvíz-utánpótlási célú hasznosítására kerestek és találtak technológiai megoldásokat egy magyar szakemberek vezetésével zajlott és a napokban zárult nemzetközi programban. A kutatók részletesen bemutatták lapunknak, hogy a hazai öntözési rendszerek fejlesztése érdekében miként lehetne kiaknázni ezeket az innovatív lehetőségeket.
Folytatódik idén is a Vadvirágos Budapest program, amelyben 38 „rovarbarát” zöldfelületet jelöltek ki majdnem harminc hektáron. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes szerint a biodiverzitás növelését célzó program eredményei már mutatkoznak.
Három hónapja ömlik a szennyezett bányavíz a Sajóba, amely miatt már konkrétan kihalt a folyó élővilága.
Nyílt levélben kéri a Levegő Munkacsoport, a Greenpeace Magyarország, a Járókelő Egyesület, az EcosystemEvaluation, az Ökotárs Alapítvány, a Nők a Balatonért Egyesület, az Újlipótváros Szuperblokk, a Védegylet és a Velo Budapest a budapesti önkormányzatokat a kőolajfelhasználás csökkentésének elősegítésére.
A Fejér megyei Óbarokon tartott faültetéssel végéhez ért az Agrárminisztérium által indított Településfásítási Program második üteme. A napokban a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. szakemberei az utolsó 10 ezer fő alatti településekre is kiszállítják az elültetendő fákat, amelyek még a nyári meleg beköszönte előtt a földbe kerülnek.
Hatalmas siker és egyben lehetőség: az Európai Bizottság kiemelten fogja támogatni Budapestet a 2030-as klímacél elérésének az érdekében - írja Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.
Ismét nagy mennyiségű szemetet kellett kiemelni a Tiszából, ezúttal Románia felől, a Szamoson jön a hulladék Magyarországra, közölte az ATV Híradója. A vízügyes szakemberek két napja vették észre a Szamoson, hogy egy kisebb árhullámmal ismét rengeteg, főleg műanyag palackokból álló hulladék érkezik.