Az önkormányzati rendszer jövőjét érintő szakpolitikai irányok mielőbbi ismertetését sürgette Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere szerint a települések vezetői világos elképzeléseket várnak a feladatmegosztásról, a finanszírozásról és a helyi önkormányzatok jövőbeni szerepéről. Az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek eközben közös szakpolitikai javaslatcsomag összeállításán dolgoznak, amelyet várhatóan augusztusban adnak át a kormányzatnak.

A Pilisi Parkerdő megkezdte az esztergomi Prímás-sziget természetes faállományának helyreállítását. Az idén hatezer négyzetméternyi terület vált alkalmassá a Duna menti természetes növénytársulások fajainak fogadására – közölte az erdőgazdaság az MTI-vel.
Több mint kétszázmillió forintos uniós támogatásból fejlesztik a Bartók Béla Művészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolát Békéscsabán – közölte az önkormányzat.
Több budapesti kerület vezetője is a közbiztonság romlására hívta fel a figyelmet az elmúlt napokban. A polgármesterek szerint a helyi önkormányzatok saját eszközeikkel már nem tudják kezelni a kialakult helyzetet, ezért nagyobb rendőri jelenlétet és szorosabb együttműködést sürgetnek az állami szervekkel.
A KSH előzetes adatai szerint jelentősen nőtt a kormányzati szektor hiánya 2026 első negyedévében. A bevételek ugyan emelkedtek az előző évhez képest, a kiadások azonban ennél jóval nagyobb ütemben bővültek, így a hiány elérte a GDP 9 százalékát. A költségvetési folyamatok az önkormányzatok számára is fontosak lehetnek, hiszen hosszabb távon hatással lehetnek az állami finanszírozásra és a fejlesztési lehetőségekre.
A polgármesterek javadalmazásának befagyasztása után az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőire is kiterjesztené a szabályozást az Országos Roma Önkormányzat elnöke. Dancs Mihály szerint a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és a társadalmi szolidaritás jegyében a nemzetiségi vezetőknek is vállalniuk kellene az automatikus illetményemelés elmaradását.
A hőség és a rendkívüli vízfogyasztás miatt egyre több településen okoz gondot az ivóvízellátás. A Nemzeti Vízművek szerint a szolgáltatók már tavasszal megkezdik a felkészülést a nyári csúcsidőszakra, ugyanakkor a tartós kánikula és a hirtelen megugró fogyasztás helyenként így is vízhiányhoz vezethet. A társaság azt is ismertette, milyen intézkedésekkel igyekeznek biztosítani a folyamatos ellátást.
Előrehozott önkormányzati választások lehetőségéről és a polgármesterek újraválaszthatóságának korlátozásáról fogalmazott meg aggályokat Márki-Zay Péter. A városvezető szerint fontos, hogy a kormány egyértelművé tegye: nem készül olyan választójogi változtatás, amely indokolatlanul korlátozná a helyi közösségek döntési szabadságát.
Alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság a háziorvosi ügyeleti rendszer korábbi szabályozásának egyes elemeit. A testület szerint a 2023 és 2025 között hatályos rendelkezések nem biztosítottak kellő jogbiztonságot az orvosok számára. A döntés nem az ügyeleti rendszer megszüntetéséről szól, hanem a korábbi szabályozás jogi hiányosságait állapítja meg.
Az Országgyűlés elfogadta a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési vezetők javadalmazását módosító törvényt. A döntés értelmében a polgármesterek illetménye nem emelkedik automatikusan, hanem a jelenlegi szinten marad, ugyanakkor megszűnik a havi költségtérítésük. A módosítás országszerte valamennyi önkormányzatot érinti.
Rendszeres tanácskozásról, közös álláspont kialakításáról és együttes önkormányzati érdekképviseletről állapodott meg a nyolc önkormányzati érdekszövetség elnöke:
1918. októberében Európa közepe számára összedőlt a világ. Szaladt is mindenki amerre látott, és persze vitt mindent, amit csak vihetett…
Jelentős különbségek mutatkoznak a keresetekben az ország egyes térségei között. A KSH részletes adatai alapján készült elemzés szerint továbbra is Budapest és az agglomeráció egyes részei állnak a rangsor élén, míg több kelet-magyarországi járásban ennek alig a fele a tipikus nettó kereset. A mediánbérek területi összehasonlítása jól mutatja a gazdasági fejlettség és a munkaerőpiaci lehetőségek közötti különbségeket.
A magyar falvak jövője a helyi közösségek megerősítésén, az innováción és a szakmai együttműködésen múlik.
Milyen legyen Budapest és a kerületek viszonya a jövőben? Egy városfejlesztési elemzés európai példákon – Bécs, London, Prága és Róma működésén – keresztül vizsgálja, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a főváros kétszintű önkormányzati rendszerét. A szerző szerint a cél nem a kerületek önállóságának megszüntetése, hanem a városi szintű stratégiai irányítás és az együttműködés megerősítése.
Évről évre csökken a falusi kocsmák száma Magyarországon. A kistelepülések elnéptelenedése, a változó fogyasztói szokások és a gazdasági nehézségek következtében egyre több olyan hely zár be, amely korábban a helyi közösségi élet egyik fontos színtere volt.
A Fővárosi Közgyűlés múlt pénteki ülésén Béres András (Párbeszéd-Zöldek) és Keszthelyi Dorottya (DK) nyújtott be többek közt javaslatot az elektromos rollerek biztonságos közúti használatáról.
Visszavonta az Országgyűlés a józsefvárosi Diószegi Sámuel utcai önkormányzati bérházak állami kisajátításáról szóló korábbi döntést. A módosítással megszűnik az a jogszabályi rendelkezés, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztése érdekében állami tulajdonba adta volna az érintett ingatlanokat. A döntés több mint 160 család lakhatását és az önkormányzat városrehabilitációs terveit is érinti.
Július 1-jétől jelentősen átalakul a budapesti parkolási rendszer. A fővárosban megszűnnek a közterületi parkolóautomaták, emellett 25 százalékkal emelkednek a parkolási díjak. Az autósok többsége ezentúl mobilalkalmazással vagy SMS-ben fizethet, a készpénzes ügyintézés csak korlátozott formában marad meg.
Új turisztikai együttműködés indul a Tisza-tó és az Egri borvidék között. A két térség szereplői közösen szeretnék erősíteni a borturizmust, a gasztronómiát és az aktív turizmust, hogy a vendégek ne külön úti célként, hanem egymást kiegészítő desztinációként tekintsenek a régióra. A kezdeményezés célja, hogy a Tisza-tó kilépjen a Balaton árnyékából, és egész évben vonzó turisztikai térséggé váljon.
Átfogóan módosítaná a kormány a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt. A benyújtott javaslat célja, hogy az MFB felkészülhessen az uniós fejlesztési források közvetítésére, miközben szigorodnak az átláthatósági és összeférhetetlenségi szabályok is. A változások az önkormányzatok számára is jelentősek lehetnek, mivel az MFB a jövőben fontos szerepet tölthet be a fejlesztési programok finanszírozásában.
Hét vármegye kormányhivatalának élére nevezett ki új vezetőt a kormány. A kinevezések június 29-én lépnek hatályba, és a jelenlegi jogszabályok szerint továbbra is főispáni megbízatásra szólnak, noha a kormány korábban jelezte: később módosítaná ezt az elnevezést a közigazgatási reform részeként.