Jövőre, de még 2025-ben is Magyarországon lesz az egyik legmagasabb a pénzromlás mértéke az Unióban.
Elemzések
Háborús időkben a kormány elsődleges célja a családok és a munkahelyek védelme, valamint a nyugdíjak értékének megőrzése. A költségvetés maradéktalanul biztosítja az ehhez szükséges forrásokat, miközben a kormány tovább javítja az egyensúlyi mutatókat.
A különadók idén májusi befizetése elfedte a költségvetés ötödik hónapjában zajló alapvető folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy az idei büdzsé fundamentumai recsegnek ropognak. Ami ijesztő: a fogyasztási krízis miatt (az egekbe szökő infláció miatt csökkennek a reálkeresetek, az emberek nem költenek úgy, mint korábban) az áfabevételek éves alapon már csökkentek.
Új tanulmányában összegzi lakhatási mintaprogramjai tapasztalatait a Habitat for Humanity Magyarország
A beruházások volumene 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,0 százalékkal nőtt. A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása alakította – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Az építési beruházások továbbra is lejtmenetben vannak, de a gépek és berendezések vásárlása megugrott. Több szektorban csúnya mélyrepülés látszik.
Nemcsak az extraprofitadók - eredeti ígéretekkel szemben történő - fenntartása és a jegybanki veszteségtérítés elmulasztása a legnagyobb érdekesség a kedden beterjesztett 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. A 242 oldalas dokumentum egy eldugott szeletéből ugyanis kiderül: takarékossági intézkedésekről is döntött a kormány.
Magyarország eddig úgy támaszkodott az EU-forrásokra és a külföldi működőtőkére, hogy azok egymást kiegészítették. Most, hogy a brüsszeli pénzek nyomát bottal üthetik, a kormány úgy tesz, mintha azokat egyszerűen pótolni lehetne a tőkebeáramlással. Pedig a váltásért komoly árat kell fizetni és a nagy vesztes éppen a holdudvar lesz. Miért került az ország erre a kényszerpályára?
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577.900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398.000 forint volt.
Továbbra is recesszióban a magyar gazdaság.
A friss Eurobarométer felmérés szerint Magyarországon a bürokráciával nagyjából kibékült már a lakosság, de rengetegen szakpolitikai területen várnak reformot az Európai Uniótól. Ráadásul (bár a magyar kormány még nem tudta felszabadítani sem a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, sem a hétéves uniós költségvetés forrásait) a lakosság nagy része az EU-tól várja, hogy az egészségügyet és az oktatást megreformálja.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint tavaly 4500-zal csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.
A fogyasztói árak áprilisban átlagosan 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A költségvetés már április végére elérte az éves hiánycél majdnem négyötödét.
Eddig nyolcszor nyúlt bele a kormány a Rezsivédelmi Alapba, az ott félretett pénz majdnem felét költötte el. A legtöbbet, nem meglepő módon, az energiacégeknek adták, de jutott azért pénz sporttámogatásra, a rendőrségnek, a NAV-nak vagy épp a Petőfi Irodalmi Múzeumnak is. Összesítettük, mire költöttek eddig az alapból.
Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke, Kovács Árpád a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén, Székesfehérváron.
A közel négyszeresére emelt Rezsivédelmi Alapon keresztül a kormány továbbra is Európa legnagyobb rezsitámogatását juttatja a háztartásoknak, a vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak.
500 milliárd forint felletti összeg lett a márciusi államháztartási hiány, az első negyedévben pedig már több mint 2000 milliárd, ezzel sikerült elérni az éves előirányzat bő 60 százalékát. Kérdés, hogy mi történik az év hátralévő részében.
Továbbra is 25 százalék felett az infláció Magyarországon, márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – derült ki a KSH szerdán közzétett adataiból.