Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek.
Elemzések
2024 júniusában az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A második negyedévben a magyar gazdaság negyedéves alapon 0,2 százalékkal zsugorodott. Az éves összevetésben számolt GDP-bővülés 1,5 százalékos volt (a kiigazítatlan adatok szerint).
Az ÉVOSZ szerint a rendelésállományt és a cégek várakozásait figyelembe véve az építőipar továbbra is a termelés csökkenésére számít.
Jövőre, de még 2025-ben is Magyarországon lesz az egyik legmagasabb a pénzromlás mértéke az Unióban.
Háborús időkben a kormány elsődleges célja a családok és a munkahelyek védelme, valamint a nyugdíjak értékének megőrzése. A költségvetés maradéktalanul biztosítja az ehhez szükséges forrásokat, miközben a kormány tovább javítja az egyensúlyi mutatókat.
A különadók idén májusi befizetése elfedte a költségvetés ötödik hónapjában zajló alapvető folyamatokat, amelyek arra utalnak, hogy az idei büdzsé fundamentumai recsegnek ropognak. Ami ijesztő: a fogyasztási krízis miatt (az egekbe szökő infláció miatt csökkennek a reálkeresetek, az emberek nem költenek úgy, mint korábban) az áfabevételek éves alapon már csökkentek.
Új tanulmányában összegzi lakhatási mintaprogramjai tapasztalatait a Habitat for Humanity Magyarország
A beruházások volumene 2023 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,8 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,0 százalékkal nőtt. A beruházások volumenét jellemzően a vállalkozások csökkenő aktivitása alakította – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Az építési beruházások továbbra is lejtmenetben vannak, de a gépek és berendezések vásárlása megugrott. Több szektorban csúnya mélyrepülés látszik.
Nemcsak az extraprofitadók - eredeti ígéretekkel szemben történő - fenntartása és a jegybanki veszteségtérítés elmulasztása a legnagyobb érdekesség a kedden beterjesztett 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. A 242 oldalas dokumentum egy eldugott szeletéből ugyanis kiderül: takarékossági intézkedésekről is döntött a kormány.
Magyarország eddig úgy támaszkodott az EU-forrásokra és a külföldi működőtőkére, hogy azok egymást kiegészítették. Most, hogy a brüsszeli pénzek nyomát bottal üthetik, a kormány úgy tesz, mintha azokat egyszerűen pótolni lehetne a tőkebeáramlással. Pedig a váltásért komoly árat kell fizetni és a nagy vesztes éppen a holdudvar lesz. Miért került az ország erre a kényszerpályára?
Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577.900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398.000 forint volt.
Továbbra is recesszióban a magyar gazdaság.
A friss Eurobarométer felmérés szerint Magyarországon a bürokráciával nagyjából kibékült már a lakosság, de rengetegen szakpolitikai területen várnak reformot az Európai Uniótól. Ráadásul (bár a magyar kormány még nem tudta felszabadítani sem a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, sem a hétéves uniós költségvetés forrásait) a lakosság nagy része az EU-tól várja, hogy az egészségügyet és az oktatást megreformálja.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint tavaly 4500-zal csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.
A fogyasztói árak áprilisban átlagosan 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A költségvetés már április végére elérte az éves hiánycél majdnem négyötödét.
Eddig nyolcszor nyúlt bele a kormány a Rezsivédelmi Alapba, az ott félretett pénz majdnem felét költötte el. A legtöbbet, nem meglepő módon, az energiacégeknek adták, de jutott azért pénz sporttámogatásra, a rendőrségnek, a NAV-nak vagy épp a Petőfi Irodalmi Múzeumnak is. Összesítettük, mire költöttek eddig az alapból.