Megszűnt a közigazgatási létszámstop, de a terület folyamatos átszervezései egyre rosszabb helyzetbe hozzák a hivatalnokokat.
Létszámgazdálkodás-leépítés a közszférában
Az ellenzéki pártok kiállnak a szociális ágazatban dolgozók béremelése és sztrájkjoguk gyakorlásának biztosítása mellett - hangzott el a Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd politikusainak sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók, valamint a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének vezetőivel tárgyaltak.
Jogszabálycsomag készült a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésére, a cél a bizalomra épülő, gyors és hatékony közigazgatás – jelentette be a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.
A szociális dolgozókat tömörítő szakszervezetek elégséges szolgáltatások mértékéről szóló javaslata elfogadhatatlan a kormány számára – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tárca szerint a javaslattal veszélyeztetik az ellátottak biztonságát, azaz hiányoznak a sztrájk jogi feltételei.
Sztrájkolnak a szociális ágazat dolgozói szerdán, ha addig sikerül a kormánnyal megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról – jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
A fővárosi közszolgák bérviszonyainak rendezését és munkakörülményeik javítását ígérte Karácsony Gergely főpolgármester a múlt héten Budapesten, egy szakszervezeti fórum szünetében tartott sajtótájékoztatón.
A szakszervezetek kijelentették, hogy biztosan megtartják az előkészített szociális sztrájkot, de nem ezen a héten – áll a sztrájkbizottság közleményében. Sem a béremelésről, sem a munkabeszüntetés idején még elégséges szolgáltatásokról nem született megállapodás.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot – közölték a szakszervezetek pénteken az MTI-vel.
A tavalyi kétéves megállapodás ellenére újranyitná a tárgyalásokat a minimálbérről a szakszervezeti szövetség. Mielőtt még végleg leszakadunk Európától.
Össze-vissza rángatja a kormány a közintézmények vezetőit és saját minisztereit egymással ellentétes munkaerő-határozataival: hol lehetővé teszik új emberek felvételét, hol megtiltják azt.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) augusztus 2-ig fogadja azon sajtótermékek hirdetési árjegyzékeit, amelyek politikai hirdetést kívánnak közzétenni az október 13-ára kitűzött önkormányzati választást megelőző kampányidőszakban.
A MÁV - saját forrás bevonása mellett - béremelésre fordítaná a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből származó megtakarítást. Majd ősszel kezdődhetnek egyeztetések egy, a korábbihoz hasonló, többéves bérrendezésről. Az ágazati szakszervezet jövőre 15 százalékos béremelést tart szükségesnek a közúti személyszállításban.
Már nincs létszámstop a minisztériumokban, ezért a tavaly őszi nagy kirúgások után most sorban jelennek meg az új álláslehetőségek. Ám akit elbocsátottak, már nem veszik vissza. Még súlyosabb a helyzet a területi közigazgatásban, ahol a fizetések mélyen a minisztériumi szint alatt vannak.
Míg a fővárosi kormányhivatalok előtt kígyóznak a sorok, megalázó körülmények közt dolgozhatnak azok a kormányhivatalnokok, akik a munkaerőhiány pótlására, sőt gyakorlatilag a fővárosi ügyfélfogadás összeomlásának megakadályozása érdekében jöttek sürgősen Budapestre. Vidéken mintegy 4000 ember hiányzik a területi közigazgatásból, csak Budapesten több mint 600 dolgozói hely áll üresen. Gulyás Gergely szerint 35, Budapestre hozott dolgozóval megoldották a problémát.
Nem hangzott el semmi konkrétum a közigazgatás, az önkormányzatok és a szociális ágazat a jövő évi bérfejlesztésről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) legutóbbi ülésén, amelyen a közszolgálati keresetnövelés volt a téma a 2020-as költségvetés tervezete alapján.
A XXI. századi közigazgatási rendszer kihívásait úgy kell kezelni, hogy közben ki kell alakítani azt a szolgáltató államot, amely az állampolgárok és a vállalkozások boldogulását segíti - jelentette ki Miniszterelnökség miniszteri biztosa. Mernyei Ákos az OrientPress Hírügynökség Think tank konferenciáján rámutatott, hogy a cél az ügyfélbarát, hatékony közigazgatás létrehozása volt.
Ha a miniszterelnöknek elküldött ötödik levelükre sem kapnak érdemi választ az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek, még az EP-választás előtt bírósághoz fordulnak, hogy a jogászok mondják ki egy esetleges sztrájk jogszerűségét.
Miközben általános béremelésért harcolnak a közszolgák, a polgármesteri hivatalokat belülről is feszítik a fizetéskülönbségek.