A kisebb települések betéteire is kiterjesztik július 3-tól az OBA-garanciát. A közösségi betéteknél viszont szigorodnak a szabályok, bár ez valószínűleg keveseket érint majd. A banki kötvények befektetőit nem védik már a csődkockázat ellen – írja a Világgazdaság.
A hét végétől nem vállal már garanciát az újonnan kibocsátott banki kötvényekre és letéti jegyekre az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) – egyebek mellett így módosulnak pénteken a betétbiztosításról szóló jogszabályok. A már kibocsátott hitelpapírokra továbbra is él a biztosítás egészen a lejáratukig, csak az új kötvények csődkockázatára nem lesz már garancia. A banki kötvények befektetői így egy esetleges csőd esetén rosszabbul járhatnak, mint a Quaestor kötvényesei, akik úgy is megkapják 30 millió forintig a kártalanítást, hogy az értékpapírjaik csődkockázatára semmiféle garancia nem volt.
A hazai hitelintézeteknek a jegybank adatai szerint jelenleg 1860 milliárd forintnyi kötvénye van különböző befektetőknél, ebből 416 milliárdnyi a háztartásoknál. A legtöbb banki kötvényt egyébként külföldi és hazai intézményi befektetők vásárolták fel, akik eddig sem kaphattak volna kártalanítást egy bankcsőd után. Magyarországon rendszeresen általában csak a nagybankok bocsátanak ki kötvényeket, a Budapesti Értéktőzsdén például a CIB, az Erste, az FHB, az MKB, az OTP, a Raiffeisen és a BNP Paribas hitelpapírjai forognak jelenleg.
A kisebb önkormányzatok számlái viszont péntektől a korábbinál nagyobb biztonságban lesznek. A települések az általuk alapított költségvetési szervek betéteire ugyanis kiterjesztik a garanciát, ha a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. Korábban előfordult, hogy egy takarékszövetkezet vagy bank fizetésképtelensége után az önkormányzatok nehéz helyzetbe kerültek. Legutóbb a Buda-Cashhez tartozó DRB-csoport csődje 84 települést érintett, amelyeket végül az államnak 1,92 milliárd forinttal kellett kisegítenie. A teljes önkormányzati betétállomány körülbelül 600 milliárd forint körül van, de ennek csak a töredékére vonatkozik majd a garancia.
Az ügyfelek számára kedvező fejlemény, hogy a hirtelen megugró betétek esetében 100 ezerről 150 ezer euróra emelkedik a betétbiztosítás határa. Extra összegű kártérítés akkor járhat a nagyobb betétekre, ha a hitelintézet ügyfele igazolni tudja, hogy a pénzhez egy lakóingatlan eladása, munkahelyi végkielégítés vagy lejárt biztosítás révén jutott hozzá, esetleg bűncselekmény áldozataként vagy tévesen elítéltként kapott kártérítést.
A társasházaknak és egyéb közösségeknek viszont a korábbinál jobban meg kell gondolniuk, hol kötik le a pénzüket, a közösségi betétekre vonatkozó korábbi kedvező elbírálás ugyanis megszűnik. Eddig a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolai takarékossági csoportok, építőközösségek esetében a kártalanítási összeghatárt lakásonként, illetve az iskolai takarékossági csoportokban személyenként vették figyelembe, péntektől viszont a csoport egészére vonatkozik majd a 100 ezer eurós kártalanítási limit. Ez a szigorítás egyébként nem valószínű, hogy sokakat érint, a társasházak vagy az iskolai közösségek ugyanis együttesen is ritkán rendelkeznek 30 millió forint fölötti betéttel.
Nőhet a bankok befizetése
Elvileg a bankok, takarékszövetkezetek és más hitelintézetek a jövőben akár kevesebbet is fizethetnének a betétbiztosítási alapba, hiszen a díjfizetés alapja szűkül. Eddig a teljes biztosított betétállomány után kellett díjat fizetni, most már csak a biztosított betétállománynak a kártalanítási kötelezettség alá tartozó része után szabják ki a tagdíjat.
A biztosítás díj kulcsa eddig 0,14 százalékos volt, ez azonban emelkedhet, hiszen az OBA 107,7 milliárd forintos kötvénykibocsátásra kényszerült a DRB betéteseinek kifizetése miatt. Az OBA elvileg 3 ezrelékig emelheti a kulcsot, de rendkívüli befizetést is előírhat, amely lehet akár a biztosított betétállomány 0,5 százaléka is, sőt ha nagy a hitel, felügyeleti engedéllyel e fölé is mehet.
Hogy volt régen...?
