Jövőre nagyobb összeget terveznek a költségvetésben a gyermekétkeztetésre és a nyári szociális étkeztetésre is. Korábban ki kellett egészíteni ennek a feladatnak a finanszírozását, mivel az önkormányzatok számára nem volt elegendő a központi forrás. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint az emelt összeg sem elegendő az önkormányzatoknak a gyermekétkeztetés finanszírozására – írja a Világgazdaság.
A kormányzat 51,5 milliárd forintot tervez jövőre az önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására – derül ki a 2014. évi költségvetés tervezetéből. Az idei büdzsé tervezésekor 44,7 milliárdot szántak hasonló feladatokra. A jövő évi büdzsében egyébként az önkormányzati szektor összesen 703,5 milliárd forintot kaphat, a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatokra összesen 264,7 milliárd forintot terveznek.
Az idén bevezetett feladatfinanszírozás révén a települési önkormányzatok a tervezett keretet az általuk a bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek részére, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés kiadásaira fordíthatják. Egy gyereknek legalább a déli többfogásos meleg főétkezést biztosítani kell önkormányzati keretek között.
A költségvetés tervezete azt ígéri, a gyermekétkeztetés támogatásánál a 2013. évben a szerkezetátalakítási tartalékból biztosított kiegészítő támogatás elveire építve, a valós kiadásokhoz és az igényekhez jobban igazodó finanszírozás fog érvényesülni. „Most sem nem lesz elég a tervezett összeg a gyermekétkeztetésre” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a térítési díjból csak a nyersanyagot tudják állni, de az összes több költséget, például a rezsiét már nem, sem az óvodákban, sem az iskolákban. Ezt az önkormányzatoknak kell kifizetniük, azok után is, akik más településekből járnak át. Az állam 50 és 100 százalékban téríti meg a költségeket bizonyos gyermekek után, de a nem támogatott gyerekek költségét a településeknek kell fizetniük.
Korábban Varga Mihály is elismerte ezt a települések visszajelzése alapján. A nemzetgazdasági miniszter szerint főként a konyhai alkalmazottak bérei, juttatásai, a dologi kiadások, a felújítások, vagy a más településekről bejárók étkezésének biztosítása okoz gondokat. A települések gyermekétkeztetésre több mint 96 milliárd forintot költöttek, miközben mintegy 40 milliárdot szedtek be térítési díjként 2012-ben. Az önkormányzatok által kötelezően biztosítandó szociális étkeztetés tavaly a településeknek 19,7 milliárdba került, amelyhez 10,5 milliárd forintnyi bevétel volt főként a térítési díjakból. Ehhez a költségvetés tavaly 6,2 milliárd forinttal járult hozzá. Szociális étkeztetésre 55 ezer 360 forintot terveznek egy főre.
A központi tartalék terhére a finanszírozási gondok enyhítésére a kormányzat a településeknek júniusban 17 milliárdot utalt át, többek között a gyermekétkeztetésre is. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, mintegy 80-100 milliárd forint hiányzik az önkormányzati rendszerből, míg mások akár 150 milliárdot is említenek.
Idén egyébként megemelték a normatív támogatást is az étkezésre, 68 ezerről 102 ezer forintra (jövőre is ennyit terveznek). Az önkormányzatoknak korábban nyújtott mintegy 28 milliárdos támogatás így az idén 45 milliárdra nőtt. A tervezet szerint kiegészítő támogatást is lehet igényelni azoknak az önkormányzatoknak, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 20 ezer forintot.
A nyári szociális étkezés támogatására a kormány jövőre 2,64 milliárd forintot tervez, ami 10 százalékos növekedés az idei 2,4 milliárdos összeghez képest. Az idén a napi keret 370-ről 440 forintra emelkedett, s már 30 nap helyett 54 napra lehetett igénybe venni. Azok az önkormányzatok kaphatnak a keretből, amelyek a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek étkeztetést biztosítanak.
A PM kevesli az idei résztvevők 110 ezres számát, mivel szerintük 660 rászorultnak kellene biztosítani. Az MSZP korábban arról nyilatkozott, hogy erre a célra 3 milliárd lenne szükséges. Az LMP-s Szél Bernadett arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző évhez képest mintegy 25 százalékkal csökkent (1430 helyett 1064) a támogatást igénylő önkormányzatok száma. Szerinte olyan feltételeket támasztottak az önkormányzatoknak, amelyeknek nem tudnak megfelelni. Az egyik ilyen feltétel az, hogy az alapanyagok egy részét a helyi termelőktől kell beszerezni, s nehézséget okozhat a nyári konyhák üzemeltetése is.
Doncsev András az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Szél írásbeli kérdésére válaszolva azt közölte, hogy az őstermelők bevonására azért van szükség, hogy egészségesebb ételt biztosítsanak a gyermekeknek. A helyben megfőzött és elfogyasztott ebédet helyezték előtérbe, valamint azt, hogy az önkormányzatok a gyermekeknek lehetőség szerint felügyeletet és szabadidős foglalkozásokat is biztosítsanak. Az államtitkár kiemelte, hogy az önkormányzatok sikeres pályázatának megkönnyítéséért idén a támogatás 20 százalékát kapcsolódó költségekre is el lehet számolni. Így akár a szomszédos települések egymással összefogva is készíthetnek és szállíthatnak meleg ételt a településükön élő gyermekek részére. Az esetleg megmaradt, illetve visszafizetett támogatási összeg idén is az önerőt biztosító települési önkormányzat számára lesz adható.
Reform előtt a közétkeztetés
A közétkeztetésben a receptúra a vizsgált létesítmények 58 százalékában, az étlap 49 százaléknál, a változatosság 82 százaléknál felelt meg az ajánlásnak – állt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egy korábbi felmérésében. A közétkeztetésről szóló rendelettervezet szerint egészségesebbé tennék a gyermekeknek az étkeztetést. Meghatározzák az egészséges fejlődéshez, a betegségek megelőzéséhez, a megfelelő gyógyulásához szükséges, a közétkeztetésben nyújtott tápanyagtartalmat. Előírnák a kellő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztást, a só és a telített zsírsavak bevitelének csökkentését. Egyes piaci szereplők szerint az új előírások jelentősen, akár 70 százalékkal is megdrágíthatják az étkezéseket. Az Emmi ezt többször is cáfolta, például a Mintamenza nevű programjukra hivatkozva, mely szerint a szezonális élelmiszerek, nyersanyagok használata 10-15 százalékkal is csökkentheti a nyersanyagköltségeket.
Vadhús a közétkeztetésben
Stratégiai alapvetés a nagyvadfajokkal kapcsolatban, hogy az évente keletkező 12 ezer tonnát is felülmúló, egészséges élelmiszernek minősülő vadhús megjelenjen a közétkeztetésben – áll a jövő évi büdzsé tervezetében. Nemrég Kardeván Imre államtitkár azt mondt, soha nem látott mértékűre duzzadt a vaddisznó országos terítéke. A 2012-13-as vadászati évben 148 ezer vaddisznót lőttek ki Magyarországon. Így szerinte nagy mennyiségű vadhús kerülhet majd forgalomba, ami bekerülhet a közétkeztetésbe.
Hogy volt régen...?
