Féken tartja az állam az önkormányzatok adósságállományát, körültekintő vizsgálatok után engedélyezi csak, hogy hitelt vegyenek fel a települések – írja a Világgazdaság.
Tavaly 72 önkormányzat kapott engedélyt jellemzően fejlesztési célú hitel felvételére, illetve kölcsönfelvételre irányuló adósságot keletkeztető ügyleteikhez – tudta meg a Világgazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A fentiek alapján a jövőben 231 fejlesztés valósul majd meg, például óvodaépítés, -bővítés, -felújítás, középületek fűtési és világítási rendszereinek korszerűsítése, illetve közutak építése és felújítása. Ezen beruházások összértéke 75,5 milliárd forint, amihez az engedélyezett ügyletek 30,9 milliárd forinttal járulnak hozzá.
A helyi önkormányzatok adósságállományának konszolidációja 2011 és 2014 között zajlott le, azóta pedig próbálják alacsonyan tartani az adósságot. A konszolidáció akkor a költségvetésnek 1368,9 milliárd forintjába került, és az önkormányzatok többsége érintett volt az ügyben. Az említett három évben a Fővárosi Önkormányzattól 217,7 milliárd forint adósságot vállalt át az állam, Pécstől 45,7 milliárdot, Miskolctól 36 milliárdot, Debrecentől pedig 28 milliárdot. Ez a négy önkormányzat állt a konszolidációs lista élén.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2015-ben már csak 36,6 milliárd forint, 2016-ban pedig 42,5 milliárd forint volt az önkormányzatok összesített adósságállománya. A válaszból kiderül, hogy ez kifejezetten alacsony összeg, és egyáltalán nem sodorja veszélybe a helyi közfeladat-ellátást.
Mivel korábban igen sok problémát okozott a helyi önkormányzatok súlyos eladósodása, a kormány szigorításokat vezetett be, hogy ez ne ismétlődhessen meg. A hatályos jogszabályok szerint az önkormányzatok csak a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhatnak kezességet és garanciát, valamint köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet.
A kormányzati engedélyezést átfogó vizsgálat előzi meg. Az elektronikusan benyújtott kérelmeket először a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai, majd a megyei kormányhivatalok véleményezik pénzügyi és jogi szempontból egyaránt.
Az egyik fő kitétel, hogy az ügyletből eredő fizetési kötelezettség a futamidő alatti egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat saját bevételének 50 százalékát. A fizetési kötelezettségek összegénél figyelembe veszik a korábbi hitelek törlesztő részleteit is.
Az önkormányzat stabil pénzügyi helyzete azonban nem garantálja a biztos sikert az elbírálásnál. A kormány csak akkor járul hozzá az ügylethez, ha ezzel nem kerül veszélybe az államháztartás adósságcélja, az ügylet a törvényben meghatározott önkormányzati feladatellátáshoz szükséges fejlesztést szolgál, és az adott önkormányzat biztosítani tudja a folyamatos működtetési kiadásokat is. A minisztérium szerint, mivel az önkormányzati intézmények önállóan nem köthetnek hitelügyleteket, és körültekintő az engedélyeztetési eljárás, nem okozhat finanszírozási nehézséget az önkormányzatoknak a hitelállományuk.
Hogy volt régen...?
