Megkezdi a sztrájksorozat előkészítését a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a jövő év első három hónapjára a köztisztviselői illetmények emelése, az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében - közölte a szakszervezet elnöke szerdán az MTI-vel.
Nem született megegyezés az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) szerdai ülésén - jelentette be Boros Péterné, az MKKSZ elnöke –, a kormányzatnak sajnálatos módon nem áll szándékában a bérfejlesztés, nem reagált az MKKSZ felvetésére. A szakemberhiány a demokrácia alapintézményeit veszélyezteti – folytatta –, egyes településeken a választások személyi feltételei sincsenek biztosítva, így elmaradhatnak a szavazások. Boros Péterné ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is nyitottak a tárgyalásra. Várják a kormány ajánlatát, de decemberben ugyanakkor elkezdik az aláírásgyűjtést a sztrájksorozatra.
Boros Péterné az OKÉT ülését megelőzően tartott sajtótájékoztatón emlékeztetett: azt várják a kormánytól, hogy rendezi annak a mintegy 700 ezer önkormányzati dolgozónak a bérét, akik már tíz éve nem kaptak béremelést. Az MKKSZ elnöke közölte, hogy az OKÉT ülésén felvetik a 245 ezer forintos diplomás minimálbér bevezetését, s világossá tette, hogy ha erre nem kapnak választ az ülésen, több lépésben sztrájkolnak jövő év elején, először január 12-én és 15-én, ennek eredménytelen eltelte esetén február 15-19. között, és ha ez is eredménytelenül telik el, akkor március 7-10. között. Megjegyezte: az önkormányzati tisztviselők keresetének növelése, illetve az ehhez szükséges 30-40 milliárd forint nem lehet pénz kérdése, amikor az ország költségvetése 20 ezermilliárd forintos.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, az OKÉT ülésén felvetik az érdekegyeztetés rendszerének átalakítását. Mint mondta, jelenleg bizonyos esetekben, amikor a versenyszféra érdekegyeztetési fóruma tárgyal például a minimálbérről, garantált bérminimumról, a közszféra 690 ezer munkavállalója egyszerűen kimarad az érdekegyeztetésből. Ezért egy egységes érdekegyeztetési rendszert kezdeményeznek, hogy az OKÉT és a versenyszféra érdekegyeztető fóruma felett jöjjön létre egy új, közös érdekegyeztetési fórum, amely azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a versenyszférát és a közszolgálatot is érintik.
Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke arról beszélt, hogy 2017 végén nincs Magyarországon érdemi párbeszéd a magyar állam mint munkáltató és a magyar állam munkavállalói között. Megjegyezte: a kormány szétverte a korábbi átlátható bérezési rendszert, és különböző pótlékokkal, életpályamodellekkel teszi átláthatatlanná a bérezést. Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és garantált bérminimummal folyamatosan arra presszionálja, hogy minél feljebb húzza a béreket, a magyar állam mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért.
Hogy volt régen...?
