A kormány évek óta kiemelten törődik a minőségi közétkeztetéssel, az ehhez szükséges rendeletek megalkotásán túl pénzügyi forrásokkal is segíti az érintetteket – mondta az Emmi parlamenti államtitkárságának stratégiai helyettes államtitkára egy szakmai konferencián.
Az egységes közétkeztetési rendelet 2015-ös bevezetése előtt szigetszerű kísérletek voltak az iskolai, óvodai közétkeztetés megreformálására, a rendelet azonban kimondja azokat a minimumokat, amelyeket minden főzőkonyhának be kell tartania – emlékeztette hallgatóit az Emmi parlamenti államtitkárságának stratégiai helyettes államtitkára, Sölch Gellért (képünkön). A rendelettel az volt a cél, hogy a közétkeztetésre szánt ételek kevesebb só, cukor és zsír hozzáadásával készüljenek, emelkedjen a zöldség- és gyümölcsadag, megfelelő legyen a tej, tejtermékek aránya, és több teljes kiőrlésű gabonából készült pékáru kerüljön a gyerek elé.
A másik fontos feladat volt a pénzügyi feltételek biztosítása – folytatta. A kormány 2,5-szer több forrást szán közétkeztetésre, mint 2010-ben. A népegészségügyi termékadó bevezetése, az élelmiszerek transzzsírtartalmának csökkentését célzó rendelet, valamint a szintén a gyermekek egészségégét szolgáló mindennapi testnevelés bevezetése mellett a kormány évről évre forrást biztosít a konyhák felújítására. Erre idén kétmilliárd forint keretösszegben pályázhattak önkormányzatok.
A helyettes államtitkár szerint minőségi közétkeztetés csak az abban résztvevő összes szereplővel együtt érhető el. A hatóság, a szülők, a pedagógusok és a szakmai szervezetek összefogására van szükség, hiszen a gyermekek egészséges táplálkozása nemcsak az iskolán belül fontos.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI) az iskolai közétkeztetés helyzetével foglalkozó konferenciáján bemutatták a legújabb iskolai menzakörképet. A vizsgálat megállapításai szerint jelentősen csökkent az iskolai menzákon kínált ételek átlagos sótartalma; ez 2013-ban étrendenként 8,6 gramm volt, mára azonban 6,4 grammra változott. A hozzáadott cukor mennyiségében is javult a helyzet, az esetek háromnegyedében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt szint alatt maradt ez az érték. Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, de 2017-ben ez az arány már 82 százalékra nőtt. Tavaly az iskolák csaknem háromnegyedében tudtak naponta adni tejet vagy tejtermékeket: az Európai Unió Iskolatej-programjához 2013-ban még csak az iskolák 47 százaléka csatlakozott, 2017-ben azonban már 70 százaléka. Pozitív változás az is, hogy tavaly az iskolák több mint felében a gyerekek naponta kaptak teljes kiőrlésű lisztből készült ételt. A közétkeztetők a rendelet előírásai alapján a vizsgált iskolák egyikében sem adtak az ízesített tejkészítményekhez utólag cukrot, illetve szénsavas vagy cukrozott üdítőt és szörpöt sem kínáltak.
A vizsgálat megállapította, hogy 2013-hoz képest jelentősen, csaknem a kétszeresére nőtt azoknak az általános iskoláknak az aránya, amelyekben igényelték a diétás étkeztetést. Ezt 2013-ban még csak minden harmadik intézményben, 2017-ben pedig már az iskolák 85 százalékában meg is tudták oldani.
A felmérés szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az ebédre szánt idő nagyon kevés, a gyerekek sokszor kapkodva fogyasztják el az ételt. Átlagosan 28 perc alatt kell végezniük az étkezéssel, de még 2017-ben is volt olyan iskola, ahol 10 perc alatt kellett megebédelniük a gyerekeknek – derült ki a vizsgálatból.
Hogy volt régen...?
