Szorít a határidő, mert a 2007–2013-as európai uniós ciklus fejlesztéseit legkésőbb az idei év végéig meg kell valósítani. Szeptember közepén azonban még 823 olyan projekt volt, amit nem sikerült lezárni, pedig nem kevesebb, mint 974 milliárd forint EU-s támogatást kaptak. A késlekedő beruházások összértékének közel a feléért a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. a felelős – írja a Magyar Nemzet.
A magyar kormány deklarált célja, hogy a rendelkezésre álló uniós források teljes összegét lehívja – jelentették ki több alkalommal is a kabinet tagjai. Ennek ellenére az uniós pénzből finanszírozott projektek egy jelentős része késésben van. Mint ismeretes, már csak három hónap van hátra a 2007–2013-as fejlesztési időszak projektzárásának végső határidejéig, ám a Miniszterelnökség szeptember 22-i adatai szerint 823 projekt lezárása késik, az ezekre megítélt uniós támogatás több mint 974 milliárd forint. Még az idei év második negyedévére megfogalmazott célt sem sikerült elérni, a kivitelezések ugyanis 139 milliárd forinttal maradnak el attól a szinttől, ami a nyár elején lett volna esedékes.
Mindenhol késnek
A Miniszterelnökségtől kapott dokumentumokból az is kiderült, hogy mind a hét régióban, sőt mind a 19 megyében tapasztalni késést, a szerződés szerint megítélt EU-támogatást tekintve viszont nagy a szórás a 2,5 millió forinttól egészen a 133 milliárdig. Az elmaradásban összesen 14 program győztes pályázói érintettek, a közlekedés (Közop), a környezet és energia (Keop) területe van túlsúlyban. Jellemző még a Társadalmi megújulás (Támop) és a Társadalmi infrastruktúra (Tiop) keretén belül brüsszeli forráshoz jutók késlekedése, a fennmaradó részt főként a Regionális operatív program (Rop) öleli fel országszerte.
Szembetűnő, hogy milyen nagy mértékben áll a késedelem mögött a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Rt.), amely 2007 februárja óta látja el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a gyorsforgalmi utak és közutak, illetve a vasút fejlesztését. A 823 késésben lévő projektből 55 a NIF Zrt.-hez tartozik, az elmaradásban érintett 974 milliárd forintos EU-támogatásból pedig több mint 480 milliárdot ennek a társaságnak ítéltek meg. A 2015. április–júniusi tervhez képest is meghaladja az 52 milliárdot az állami beruházó céghez fűződő projektek késésének összértéke. Pedig a magyar kormánynak is elemi érdeke, hogy gördülékenyen és hatékonyan működjön a NIF, a 2007–2013-as uniós ciklusban ugyanis 340 kilométer autópályát, 1100 kilométer közutat és 540 kilométer vasútvonalat volt hivatott építeni vagy felújítani.
133 milliárdos késés
Bár ezeknek a beruházásoknak a jelentős része már megvalósult, meglepően sok még mindig függőben van. A legtöbb EU-s forrást magába foglaló késedelmes projekt a 133 milliárd forintos Budapest–Kelenföld–Székesfehérvár–Boba vasútvonal rekonstrukciója. Az M43-as gyorsforgalmi út Szeged–Makó közötti szakaszának fejlesztése következik a sorban 63 milliárd forinttal, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig az M3-as autópálya Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakasza áll 55 milliárddal. Ha az idei év második negyedéves céljától való elmaradást vesszük alapul, itt is az infrastruktúra-fejlesztőt találjuk a szégyenpadon: az M0-s déli szektorának rekonstrukciójára 27 milliárd forintot meghaladó támogatást ítéltek meg, több mint 21 milliárdnyi fejlesztéssel azonban továbbra is adós a társaság.
– A vállalati szektorban finanszírozási gondok, a közszférában pedig jellemzően közbeszerzési vagy kivitelezési problémák vezethettek a késéshez – mondta a Magyar Nemzetnek Csepreghy Nándor. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár elismerte: az elhúzódó beruházások többsége nagy infrastrukturális, jellemzően környezeti, közlekedési és humán fejlesztésekhez köthető. A 2007–2013-as ciklus pénzügyi zárásáig alig több mint három hónap van hátra, decemberig nemcsak a támogatott fejlesztéseket kell befejezni, hanem a pénzügyi elszámolást is minden esetben le kell zárni – húzta alá Csepreghy. Akinek a beruházása késedelmes, nem pályázhat a 2014–2020-as időszak forrásaira, a projektzárást követően viszont minden akadály elhárul az új támogatások megpályázása elől. Ehhez a szerződésben megszabott dátumig, legkésőbb decemberig pótolni kell a hiányosságokat, meg kell valósítani a fejlesztést és ki kell fizetni a beszállítókat – közölte a helyettes államtitkár.
Az időarányos elmaradás valós probléma, a Miniszterelnökség szerint ugyanakkor a késedelmesek listájának többszöri közzétételével a kormánynak sikerült ösztönöznie a projektgazdákat. A soron kívüli felülvizsgálat ráadásul lehetővé teszi, hogy a kabinet egyes, korábban támogatott fejlesztésektől elvonja a forrást, és a zárásra minimalizálja az ország költségvetési kockázatát. Deklarált cél a százszázalékos forrásfelhasználás; a Magyarország számára Brüsszelből eredetileg hozzáférhető 8200 milliárd forintos keret a tagországi túlvállalás következtében bővült. Így 9200 milliárd körül van a plafon, az pedig, hogy végül mennyi pénz marad az Európai Bizottság asztalán, leginkább a késedelmes beruházásokon múlhat.
Hogy volt régen...?
