Szeged a költségvetés összegének felét fejlesztésre tervezi fordítani, emellett folytatja a szociális bérlakás programot. Székesfehérvár a tervezett fejlesztés jelentős részét saját erőből hajtja végre. Veszprémben a költségvetés harmadát fejlesztésre fordítják, megkezdődik az uszoda építése. Zalaegerszeg közgyűlése is a rendszerváltás óta legnagyobb főösszegű büdzsét fogadta el idén.
Szegeden a közgyűlés 51 milliárd forintos főösszeggel elfogadta a szegedi önkormányzat 2017-es költségvetését 17 igennel, 7 nem és 4 tartózkodás mellett. A büdzsé felét a tervek szerint fejlesztésre fordítják. Az előterjesztés vitájában Botka László polgármester azt mondta, hogy idén is folytatódik a forráskivonás az önkormányzati szektorból, működtetésre 5 milliárd forintot ad az állam, 540 millióval kevesebbet mint 2016-ban. A bevételekből 13 milliárd forint helyi adókból folyik be, 2 milliárd az önkormányzati cégek befizetéseiből, osztalékából származik - ismertette. Kiemelte, hogy Szeged lassan az utolsó olyan nagyváros, ahol a lakosság nem fizet helyi adót.
Az önkormányzat nem kap állami forrást a szociális támogatásokhoz. A költségvetés része az 500 millió forintos szociális alap, amelyen belül növelik a lakhatási és a gyermekvédelmi támogatást - jelezte. Közölte, hogy folytatódik az országban egyedülálló szociálisbérlakás-program, amelyben a piaci díj harmadáért juthatnak albérlethez a rászorulók. A város az üzlethelyiségek bérleti díjából felújítja az önkormányzati lakóingatlanokat, idén 400 millió forintot szánnak erre a célra. A költségvetés része egy 500 millió forintos alap, amely a város tulajdonában lévő 14 gazdasági társaság 2700 munkavállalója számára teszi lehetővé a fizetések növelését. Az alap kisebbik része szolgálja csak a kötelező béremeléseket - mondta a polgármester. Uniós forrásból egész városrészeket érintő fejlesztések indulnak, emellett az önkormányzat egymilliárd forintot fordít út- és járdafelújításra.
Székesfehérvár költségvetésének főösszege soha nem volt még ilyen magas, mint a 2017-es évben: 68 milliárd forint, ebben az összes fejlesztési kiadás 39,8 milliárd forintot tesz ki - hangsúlyozta a város polgármestere, Cser-Palkovics András. A közgyűlés a rendeletet 17 igennel, 3 nem és egy tartózkodás mellett fogadta el. A város működtetésére, térségi feladatellátásra és jóléti kiadásokra 23,7 milliárd forintot fordítanak – sorolta a polgármester. Az összes fejlesztés egy részét (6,5 milliárd forint) saját erőből hajtja végre Székesfehérvár. A Modern városok programból 9 milliárd, egyedi projektekből 21,8 milliárd, az Integrált Területi Programból 2,25 milliárd forint jut fejlesztésekre az idei esztendőben.
Elmondta, hogy Székesfehérvár saját bevételei idén több mint 19 milliárd forintot tesznek ki, ebből az iparűzési adót 14,2 milliárd forinttal tervezték, miközben tavaly 15,2 milliárd volt, az építményadó pedig 1,8 milliárd forint lesz. A tartalék is magas összeggel szerepel a rendeletben: önkormányzati feladatellátásra 3,6 milliárd, általános tartalékként 250 millió, egyéb tartalékként 676 millió forint szerepel a sorokban. Az Ybl intézményfejlesztési program, a Saára Gyula út-, járda és parkolóhely fejlesztési program, az oktatási infrastruktúra-fejlesztési program, illetve a közbiztonsági program folytatódik, a Kégl György egészségügyi program pedig idén indul. Helyi adót egyetlen magánszemély sem fizet Székesfehérváron. Veszprémi polgármester: jelentős fejlesztéseket tesz lehetővé a város idei költségvetése
Veszprém idei költségvetését a családok költségvetésének nevezte a polgármester, Porga Gyula. 16 milliárd forint a költségvetés főösszege, ebből 70 százalékot működésre, 30 százalékot pedig fejlesztésre fordítanak. Korszerűsítik a csapadékelvezető rendszert, fejlesztik az úthálózatot, az év második felében megkezdik az uszoda építését, valamint tervezik a Petőfi Színház és a stadion rekonstrukcióját. Az év kiemelt feladatai között szerepel a közösségi terek karbantartása és megújítása, továbbá a parkolóhelyek számának növelése is. Saját forrásból is jut fejlesztésre, a gépjárműadó teljes összegét útfejlesztésre fordítják - közölte a polgármester, s kitért arra is, hogy a közterületek virágosítására szánt tavalyi összeget megduplázták, így idén 30 millió forinttal többet fordítanak erre a célra.
A11 milliárdos működési kiadás 24 százalékát oktatásra, 22 százalékát a kultúrára, 18 százalékát önkormányzati igazgatásra, 17 százalékát városüzemeltetésre, 14 százalékát szociális célokra, 5 százalékát sportra fordítják. Folytatódik a fiatalokat célzó ösztöndíjprogram, és a Randi szerda sorozat, amelynek köszönhetően a fiatalok kedvezményesen látogathatják a városi intézmények programjait
Zalaegerszeg közgyűlése a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb, 24,7 milliárd forintos főösszegével fogadta el idei költségvetését - közölte a város polgármestere, Balaicz Zoltán. Mintegy 277 millió forintot fordítanak a város által működtetett intézmények 1200 dolgozójának esetében a minimálbér és a garantált bérminimum miatti emelésekre. Újabb munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggésben hozott döntésekről is beszámolt a polgármester.
Hogy volt régen...?
