Amíg nincs önkormányzatiság, addig nincs értelme arról beszélni, hogyan működjön a Budapesti Közfejlesztési Tanács - mindezt Tarlós István egykori pénzügyi főtanácsadója nyilatkozta a hvg.hu-nak. Atkári János, aki korábban Demszky Gábor főpolgármester-helyettese is volt, azt mondta: tanácsrendszer van a szó pártállami értelmében. A jelenlegi főpolgármester azonban optimista. Ennek egyik oka az lehet, hogy a héten 1100 milliárd forintnyi fővárosi fejlesztésről állapodott a kormányfővel.
Tarlós István a múlt héten jelentette be, hogy 2019-ben is indul a főpolgármesterségért, és azt is elmondta, milyen alkut kötött erről Orbán Viktor kormányfővel: az egyik feltétele például az volt, hogy az egykori Fővárosi Közmunkák Tanácsának mintájára alakítsák meg a Budapesti Közfejlesztési Tanácsot.
Az 1870-ben létrehozott, és 70 évvel ezelőtt megszűnt Közmunkák Tanácsa persze ma már kevés embernek mond valamit. Hiába a névbeli hasonlóság, semmi köze nincs a közmunkásokhoz, arra hozták létre annak idején, hogy az egyesülésre készülő főváros nagy infrastukturális beruházásainak tervezését és kivitelezését egy központi tanács felügyelje. Ez a tanács azonban nem egy budapesti hatóság volt, hanem éppen hogy a kormány gyakorolta a fővárossal szembeni ellenőrzési és felügyeleti jogát rajta keresztül., a kormány által neki kiutalt pénzalapot kezelte. Tizennyolc tagjának az egyik felét a főváros, másik felét, plusz a tanács elnökét és alelnökét a kormány nevezte ki.
Bár most Tarlós István kifejezett kérése volt a Közmunkatanács újraélesztése, annak idején a főváros nem díjazta az ötletet, már csak azért sem, mert első vezetőinek vidéki főispánokat nevezett ki a kormány. Aztán jött Podmaniczky Frigyes, akinek harminc éven át tartó vezetése komolyan hozzájárult ahhoz, hogy Budapest ma így néz ki. A törvény a közmunkatanács körébe utalta az egész fővárosra kiterjedő nagyobb szabályozási munkák előkészítését, végrehajtását és ellenőrzését, valamint az utcák és terek elnevezését. A tanács vezényelte le tehát - részben saját mérnöki gárdája révén - a fővárosi hídépítéseket, a Duna szabályozását, főútvonalak építését, gyakorlagilag a teljes budapesti belvárosi úthálózat és közlekedés rendezése az ő terveik alapján ment végbe.
Úgyhogy a nagy kérdés az, hogy voltaképpen milyen lenne a közfejlesztési tanács, amit Tarlós és Orbán megálmodtak, és amelyben ők ketten lesznek a társelnökök, az ügyvezető alelnök Fürjes Balázs lesz, a kormány Gulyás Gergelyt, Palkovics Lászlót és Bártfai-Mager Andreát delegálja tagnak, a főváros pedig a főpolgármester által jelölt helyetteseket és két kerületi polgármestert. Tarlósnak a Budapest 2030-as (vagyis a hosszútávú fővárosi) fejlesztési koncepciónál vétójoga lesz, a nagyobb közbeszerzéseket pedig nem a főváros fogja lebonyolítani, hanem egy állami szerv. Hivatalos választ a tanács működésére még nem kaptunk, csak annyit, hogy a részletek a tanács első, november 17-n tartott ülésén lesznek nyilvánosak.
"Muszáj?" - reagál Atkári János, amikor arra kérjük, mondja el véleményét az új tanács tervéről, és arról, hogyan illik bele a jelenlegi fővárosi önkormányzati koncepcióba. Atkári János tizenkét éven volt Demszky Gábor gazdasági ügyekért felelős helyettese, azután Tarlós István tanácsadója lett, útjaik 2012-ben váltak el. Atkári azért vonakodott az elején, hogy elmondja véleményét, mert szerinte most Magyarországon nem létezik önkormányzatiság, így nincs is értelme erről beszélni. Tanácsrendszer van a szó szocializmus alatti értelmében. Ezután azért mégiscsak hosszan kifejtette, hogy mire gondol: hogy nincs autonómia, azaz az önkormányzatoknak nincsenek meg a tartósan biztosított feltételeik, hogy ellássák a kötelezően előírt feladataikat, hogy nem kapják meg a szükséges finanszírozást, a normatívát, amellyel évekre előre tudnának tervezni. Persze, ismeri el, már az 1990-es rendeszerváltás után sem kapták meg, de a 2010-es évektől nagyságrendeket zsugorodott az autonómia mértéke. Ehelyett kijáró rendszer működik, alkalmi alkuk alapján dől el, hogy mire sikerül pénzt szerezni és mire nem. Minden önkormányzat, a fideszesek is a központi kormánytól függnek, és attól, hogy ezeket a pénzszerző alkukat sikerül-e megkötni.
Ez, akárhogyan vesszük, komoly eltérést mutat az egykori közmunkatanács működésével, ott ugyanis a kormány évi járadékokban utalta ki nekik a fejlesztések fedezésére szánt pénzösszegeket, és előírta, a fővárosnak mekkora jövedelemhányadát kell kötelezően a közmunkatanács által gondozott projektekre fordítania. Amely projektek egy idő után már a Budapest környéki agglomerációt is érintették. Az egykori főpolgármester-helyettes szerint, ha lenne önkormányzatiság, értelmes vitát lehetne lefolytatni arról, hogy a főváros milyen módon dolgozzon együtt a kormánnyal például azokban a feladatokban, amelyek túlnyúlnak a közigazgatási határán, azaz lehetne vitázni egy új közmunkatanács esetleges működéséről. Mert az agglomeráció kérdései, az elővárosi közlekedés, a közlekedési hálózatok, utak, a víz, a szemét, az energia kérdései igényelnének ilyen szemléletet és egy ilyen szervezetet.
Addig nincs értelme nagyobb kompetenciákról beszélni, amíg senki nem tudja, milyen lesz a BKV 2019-es költségvetése, mi lesz a kukaholding 14 milliárdos adósságával - sorolja Atkári. A BKV normatív finanszírozása 1990 óta nincs megoldva, részben azért, hogy a mindenkori kormány ezzel tudja sakkban tartani a mindenkori fővárosi vezetést. Demszky Gábor és Tarlós István egykori bizalmi embere szerint a BKV finanszírozásának rendszerszintű rendezése annyi pénzt emésztene fel, hogy más, szintén rendezésre szoruló állami nagyvállalatok (MÁV, Volán stb.) és alrendszerek (egészségügy) joggal követelhetnék maguk is a rendezést. Ezért kivitelezhetőbb az, hogy az állam rövidebb távon konszolidálgatja a helyzetet, azaz tologatja maga előtt problémákat.
Új szerv kezeli majd a közbeszerzéseket? Hol van itt az önkormányzatiság? - kérdezi Atkári arra a szervezetre célozva, amelyet elvileg a fejlesztési tanács hozna létre erre a célra. A közbeszerzéseket az bonyolítja, aki aztán annak eredményét élvezi, ezt kiszervezni akkor kell, ha a döntéshozó fél az oligarcháktól, és a politikai felelősségtől - teszi hozzá.
A Magyar Idők megkapta azt a 62 tételből álló listát, amelyen a budapesti gigaberuházások voltak felsorolva, ezzel vonult el tárgyalni Orbán Tarlóshoz. A listán jól ismert fejlesztések szerepelnek, mint a Liget Projekt, a Pénzügyminisztérium Várba költözése, a Csepel-Galvani-híd-Pest térségben felépülő stadion, Déli Városkapu projekt, de az például nem derült ki, hogy a fejlesztési tanács kimondottan ezekkel foglalkozik-e majd. A lap szerint azonban pár beruházásról sejthető, hogy Tarlósnak nem lesz beleszólása, nem szerepeltek például a listán "a szintén százmilliárdos nagyságrendű egészségügyi gigaberuházások, például az új centrumkórházak bővítése, építése, amelyek a felsoroltakon felül rövid és középtávon valósulnak meg Budapesten". A konkrét megegyezés a tanács első ülésén születik meg, ekkor lehet majd látni, mire lesz felhatalmazása a Közfejlesztési Tanácsnak, miben nőnek a főváros kompetenciái és miben nem.
A rendszerváltás óta egyébként többször felmerült, hogy a Budapestet megújító Podmaniczky Frigyes vezette közmunkatanács mintájára hozzanak létre valamilyen új szervezetet: 2005-ben a főváros, 2006-ban nagyvállalkozók hozták volna létre újra, 2014-ben pedig maga Falus Ferenc jött vele elő főpolgármester-jelölti programjában, hogy aztán Tarlós István 2015-ben szintén előhozza az ötletet.
Hogy volt régen...?
