A szállodások az idegenforgalmai adó negyedét marketing célra költenék a fővárosban, az önkormányzatok pedig a szabad felhasználást pártolják – írja a Világgazdaság.
A 2014-es költségvetés és az azzal kapcsolatos adózási jogszabályok közelgő elfogadása miatt újra felerősödött a vita az idegenforgalmi adó (ifa) mértékéről és felhasználásáról az önkormányzatok és a szállodák között.
„Olyan módosítást javasolunk, amely biztosítaná, hogy az önkormányzatok által beszedett ifa minimum 25 százalékát marketingcélra különítsék el, és ezt az összeget a turizmus fejlesztése érdekében használják fel. Budapest esetében kívánatos lenne, hogy az adó minden kerületben egységes formában – a szobaár 4 százalékában – kerüljön kivetésre” – közölte lapunkkal a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ). Számos anomáliára is felhívták a figyelmet.
Emlékeztettek, hogy Budapesten az ifa beszedésének 2011-es bevezetése, kerületi hatáskörbe kerülése óta sem sikerült azt azonos szintre hozni. Ma már a fővárosi kerületek túlnyomó többségében a szobaár 4 százaléka az adó a korábbi 3 százalék helyett, de a II. és a XI. kerületben változatlanul fix összeg/éjszaka alapon állapítják meg. Különösen kedvezőtlennek érzik, hogy a beszedett adó turisztikai célú marketing felhasználására nem született intézkedés, abból a főváros minimális mértékben részesült.
Budapest ifa-bevétele a 2010-es 1,3 milliárd forint volt, 2012-ben viszont már csak 22,3 millió forint maradt a fővárosnál, miközben fővárosi szinten ebben az évben az ifa bevételek 2,5 milliárd forintra nőttek. Emiatt Budapest turizmusa nem kapja meg azt a marketingtámogatást, ami a nagyon erős nemzetközi versenyben szükséges lenne – véli az MSZÉSZ. Szerintük a szállodai szobakiadást eleve terhelő 18 százalékos magyarországi áfa különösen hátrányos a hazai turizmus számára, összehasonlítva néhány szomszédos, illetve versenytárs országban érvényes áfakulccsal. Az európai átlag 10–12 százalék.
Az idegenforgalmi adó mértékét az adott település önkormányzata határozza meg, csak egy felső határt szab meg a törvény, ami most 470 forint körül van éjszakánként. Ezt a szálláshelyek havonta utalják át. A jelenlegi rendszer szerint az a helyi önkormányzat, amely a helyi adók között ifát is kivet a településen eltöltött vendégéjszakák után, kiegészítésként állami támogatást kap. Ennek összege minden egyes beszedett forint után másfél forint. Így az önkormányzatoknak elemi érdekük ellenőrizni az adóbevallást.
„Az alapelv szerint az önkormányzatok a saját forrásaikból szabadon gazdálkodhatnak, ezért nem vagyok híve a pántlikázott pénzeknek” – mondta lapunknak Zongor Gábor. A TÖOSZ főtitkára szerint az infrastruktúrális fejlesztések is fontosak a szállodáknak, ugyanis hiába készülnének szép marketing kiadványok, ha a szállások amúgy megközelíthetetlenek vagy lepusztult a környékük. Ugyanakkor szerinte csak ott van vita a szereplők között, ahol nincs állandó párbeszéd. Számos olyan település is van, ahol a beszedett ifa összegénél sokkal többet költöttek turisztikai beruházásokra.
A Velencei-tónál pedig például Gárdony esetében az önkormányzat támogatja a helyi turisztikai vállalkozások (TDM) működést is. Hévíz esetében pedig az ifa-bevétel a városi büdzsé jelentős részét teszi ki, így eleve kizárt, hogy minden fillér turisztikai célra menjen. A gyógyvárosban 2012-ben mintegy 460 millió forint folyt be, mely mellé az összeg 1,5-szörösét kitevő költségvetési támogatás járt. A magas adómérték ugyanakkor csökkentheti a vendégek által eltöltött vendégéjszakák számát. Ez a jelenség főleg az alacsonyabb áron szállást kínálók, jellemzően a szobakiadók vendégei körében tapasztalható.
Az önkormányzatoknál marad a döntés
Az NGM számításai szerint a 10 legnagyobb vendégforgalmat elérő településen keletkezik a hazai vendégéjszakák számának 57 százaléka. „2011-ben 699 önkormányzat szedett idegenforgalmi adót, és a bevétel több mint 80 százalékát az 50 legnagyobb vendégforgalmú település realizálta. Hazánk mintegy 3200 települését vizsgálva látható, hogy a magyar turizmus megközelítően 80 százalékos teljesítményét a településeknek alig 2 százaléka teremti elő” – fogalmaz a tárca a turizmusfejlesztési koncepcióban. Hozzáteszik: a felhasználás jogcímeit az önkormányzatok határozzák meg figyelembe véve a turizmushoz kapcsolódó többletfeladataik jellegét.
Hogy volt régen...?
