Jövő péntektől egy állami cég jogosult a szemétszállítási díj beszedésére, az önkormányzatok egy része azonban megtagadta, hogy átírja a számlákat. A polgármesterek azt mondják, puszira nem adnak benzint a kukásautókba. A minisztérium a vita hevében is állítja, hogy a fogyasztót nem érheti hátrány – írja a VS.hu.
Heteken belül új névvel fog megismerkedni minden egyes háztartás, amely szemétszállítási díjat fizet. A számlákon ugyanis ezentúl a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinációs és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. neve szerepel majd. Legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint, amely arra alapozza számításait, hogy az Országgyűlés decemberben módosította ahulladéktörvényt.
Nem így gondolja azonban jó néhány polgármester, köztük akár fideszes is. Alig egy héttel ugyanis az új hulladékszállítási rendszer életbelépése előtt még nincsenek meg a végrehajtáshoz szükséges rendeletek. Bár ezeket állítólag a szerdai kormányülésen jóváhagyják, és csütörtökre meghirdettek egy konferenciát is az érintetteknek, az önkormányzatok így is hiányolják a szerződéseket az új állami céggel.
Arról van szó, hogy a szemét elszállítása az önkormányzatok kötelessége, amit az elmúlt évtizedekben vagy saját cégükkel, vagy egy szerződött partnerrel oldottak meg. Egészen addig, amíg nem jött a rezsicsökkentés és a központosítás. Ennek eredményeként ma már magáncég csak elvétve és kizárólag kisebbségi részesedéssel vesz részt a szolgáltatásban, tehát zömében állami és önkormányzati vállalatok azok, amelyek elviszik a szemetet.
A centralizáció azonban áprilistól még erőteljesebb lesz, mert a fogyasztó és a szolgáltató közé beiktatnak egy állami díjbeszedő céget, ez a már említett NHKV Zrt. Ennek az lenne a feladata, hogy az egész országban mindenkitől beszedje a szemétdíjat, majd szétossza azt a szolgáltatók között egy egyelőre még nem ismert képlet szerint.
Díjemelés márpedig nem lesz
A központosításra az a magyarázat, hogy évente mintegy 13 milliárd forint a veszteség a hulladékkezelésen, és ha ezt egy kézbe veszik, akkor gazdaságosabb lehet a tevékenység. A még önállóan tevékenykedő önkormányzatok viszont állítják, hogy ez nem így van, mert a gondot a rezsicsökkentés és a hulladékos cégekre terhelt különadók okozzák, ezért nehéz kijönni a tarifákból.
Márpedig a díjakat 2018-ig befagyasztotta a minisztérium, amely továbbra is kitart amellett, hogy a veszteséges gazdálkodás elleni küzdelem sem járhat a tarifák emelésével.
Budaörs önkormányzata ma már lépett is, a képviselő-testület kötelezte a helyi szemétszállító céget, a BTG Kft.-t, hogy továbbra is szedje be a díjakat, és a fogyasztók adatait senkinek se adja ki. Hasonlóra készülnek Gödöllő és a környező települések önkormányzatai is, jóllehet komoly veszteségeik vannak a hulladékkezelésen. Ez utóbbi területen a Zöld Híd Régió Kft. több mint száz, köztük fideszes irányítás alatt álló településen szolgáltat.
Habár a budaörsi polgármester, Wittinghoff Tamás és gödöllői kollégája, Gémesi György valóban nem a jelenlegi kormány támogatója, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő Fidesz-tagként irányítja a Somogy megyei Tabot, és ő sem tartja jó ötletnek sem a központosítást, sem azt, hogy a díjak nem fedezik a költségeket. Szerinte ez eleve nem ösztönöz minőségi munkára
Ex-lex állapot
Az aggodalmak azonban nem tántorították el a kormányt attól, hogy kitartson eredeti elképzelése mellett. Arra a kérdésünkre, hogy miként lehet egy hét múlva már az új számlázási rendszert számon kérni, ha még jogszabály és szerződés sincs, a minisztérium egyértelmű választ adott.
A kapcsolódó jogszabályi előírások 2016. április 1-jén lépnek hatályba, a számlázási feladat akkortól már nem a közszolgáltatóknál, hanem az NHKV-nál lesz. Külön szerződéskötési aktusra nincs szükség, mivel a számlázásra vonatkozó szabályok a törvény vonatkozó passzusainak hatályba lépését követően, törvény erejénél fogva állnak be. A lakosságnak a továbbiakban már nem a közszolgáltató, hanem az NHKV részére kell megfizetnie a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat.
Wittinghoff Tamás erre azt mondja, nem hagyják, hogy csődbe vigyék a szolgáltatójukat. A renitens polgármesterek ugyanis nem bíznak abban, hogy a még ismeretlen elszámolási rend alapján valóban annyi pénz jut vissza a szemétszállító cégeikhez, amennyi a költségük. Csak hallomásból tudják, hogy negyedévente lenne kifizetés, pedig eddig is csak hónapról hónapra éltek. "Nekünk sem adnak puszira benzint" - toldja meg Gémesi György, aki azt vizionálja, hogy ha a pénz nem folyik be időben a szolgáltatóhoz, akkor egyszerűen leáll a szemétszállítás.
A polgármesterek kifogásolják továbbá, hogy a hulladékkezelés feladatát az önkormányzati törvény rótta a településekre, amelynek az elfogadásához a képviselők kétharmadának a támogatása kellett, most pedig egy feles törvénnyel, a hulladékról szóló jogszabállyal veszik el tőlük a pénzt.
Az államnak ugyanakkor arra az esetre is van megoldása, ha az eddigi szolgáltató nem képes tartani a lépést a kormányzati célokkal. Ilyenkor az önkormányzat mint tulajdonos "önkéntes vagyonüzemeltetésre" felajánlhatja a hulladékkezeléssel kapcsolatos vagyonelemeket, tehát például a kukásautókat az államnak, amely- az ígéretek szerint - majd mindent megold.
Hogy volt régen...?
