A kormány rendeletben hirdette ki, mi a fejlettségi sorrendje az ország járásainak. Ezen milliárdok elosztása múlik – írja a VS.hu.
A társadalmi helyzet, a lakhatás, a helyi gazdaság és az infrastruktúra alapján jelenleg Budapest II. kerülete az ország legfejlettebb járása és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigándi a legelmaradottabb. A kormány a most elkészített lista alapján osztja ki azokat a támogatásokat, amelyek a fejletlenebb és ezért kedvezményezett térségeknek járnak. Ezek lehetnek hazai, de lehetnek uniós pénzek is, évente sok tízmilliárd forint.
A toplista élén, vagyis a legfejlettebb 25 település között mindössze négy olyan kisváros van, amelyik nem valamelyik fővárosi kerület, ezek Budakeszi, Dunakeszi, Szentendre és Érd. Vagyis valamennyi Budapest agglomerációjába tartozik. A kerületek közül egyébként a Rózsadombot a Hegyvidék, vagyis a XII. kerület követi, majd a Belváros (V. kerület) és a Várnegyed (I. kerület) következik. Ezek a járások a KSH által kidolgozott komplex mutató százas maximális értékéből több mint 80-at értek el.
A sereghajtók még a 30 pontot sem érték el, sőt az utolsó helyen álló Cigándinak csak 16 pontot sikerült összegyűjtenie. Az utolsó 25 helyen döntően északkelet-magyarországi járások állnak, csupán két Baranya megyei és egy Veszprém megyei térség csúszott le hozzzájuk, a sellyei, a hegyháti és a devecseri. Ez utóbbi is csupán a vörösiszap-katasztrófa miatt.
A megyei jogú városok közül az utolsó Salgótarján, míg az élen a már említett Érd után Győr áll, amelynek fejlettsége már csak 66 pontot ért el a százból.
Az eddig kedvezményezett térségek közül 130 esett ki, de ezek a járások 2015-ben átmenetileg még támogatásban részesülnek.
Százmilliárdok sorsa múlik ezen
A pontozás alapján 53 kedvezményezett járás határoztak meg, amelyek közül 19 fejlesztendő és 36 komplex programmal fejlesztendő. Ehhez egyebek között azt vették figyelembe, hogy az adott térségből hányan vándorolnak el, van-e bölcsőde, milyen a halálozási ráta, mennyibe kerül a használt lakások négyzetmétere, mennyi az egy főre jutó jövedelem, milyen arányban vannak legalább középiskolai végzettségűek a járásban, hány cég és bolt jut egy-egy lakosra, vagy éppen hány szélessávú internetelőfizetés jut rájuk.
Ezek a térségek azok, amelyeket az Európai Unió fokozottan támogat, hiszen az unió hétéves fejlesztési ciklusainak éppen az a célja, hogy kiegyenlítse az eltérő szinten álló régiókat a tagállamok között és az országokon belül. Az idén indult és 2020-ig tartó újabb fejlesztési periódusban csak a terület- és településfejlesztési operatív program keretében mintegy 450 milliárd forintot osztanak ki, és a kedvezményezett járások előnyben részesülnek.
De hasonlóan nagyobb támogatási arány jut a gazdaságfejlesztési pályázatokon is a hátrányos térségeknek, márpedig a következő 6-7 év alatt Magyarországnak járó 8-9 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás 60 százalékát gazdaságfejlesztésre szánja a kormány.
Nem véletlen, hogy a települések erős lobbiba kezdenek, amikor újraszabják a támogatottak körét. Utoljára 2007-ben határozták meg a leghátrányosabb kistérségeket.
Hogy volt régen...?
