Semmilyen törvénymódosítást nem kezdeményez a Földművelésügyi Minisztérium annak érdekében, hogy az önkormányzatok a jövőben ne vethessenek ki földadót. A tárca szerint mezőgazdasági vállalkozásokat sújtó földadót ma sem lehet bevezetni, és megvannak a jogorvoslati lehetőségek arra, ha az önkormányzatok törvénysértő rendeleteket hoznának.
A minisztérium nyilvántartásaiból kiderül, hogy mostanáig 14 településen vetettek ki földadót, de szinte mindenhol hibásan – hangzott el a Portfolio és az agrarszektor.hu közös konferenciáján. Agrárvélemények szerint viszont az új adóztatási lehetőség rövid időn belül általánossá válhat, ha nem lesznek törvényi akadályok. A földadó megítélése azonban önkormányzati körökben sem egységes, így például egyes érdekképviseleti szakértők máris azt javasolják, hogy a helyhatóságok a már megszületett rendeleteket is vonják vissza.
A Földművelésügyi Minisztérium azt tartja lényegesnek, hogy ilyen adót a mai törvényi szabályozás szerint sem lehet kivetni azokra, akik földművelőként a mezőgazdaságból élnek. A földadó nem országos, hanem települési (helyi) adó, az önkormányzatok pedig eddig is felelősen éltek az adómegállapítás jogával – mondta Andréka Tamás, a minisztérium főosztályvezetője. Ezért a tárca nem számít arra, hogy ilyen adó sok településen bevezetnének. Egészen másként vélekedett viszont Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese, szerinte a földadó előbb-utóbb általánossá válik, ha nem lesznek törvényi változtatások. Korábban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is úgy vélte, hogy jövőre az önkormányzatok akár fele is bevezetheti ezt az új adót.
A konferencia beszélgetését felvezető előadásában Mikó Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választott bíróságának elnöke a föld megadóztatása körüli fogalmi zavarokat járta körül. Elmondta, hogy folyamatosan alakulnak át az önkormányzati feladatok, március 1-jétől állami szociális támogatások folyósítása állami intézményrendszeren keresztül zajlik. Így az önkormányzatok részéről szükség van többletforrások bevonására, és felmerülhet az az elvárás, hogy a földet használó gazdák vegyék ki a részüket a közteherviselésből. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a földadó Magyarországon soha nem volt helyi adónem, mindig központi adó volt.
Az agrárszektor.hu kiszámolta, mennyibe kerülhet a tulajdonosoknak a földadó. Az adó mértéke általában évi 300 forint/aranykorona, ez egy 20-23 aranykoronás „átlagföld” esetében 6800-6900 forintot jelenthet hektáronként. Viszonyításképpen: az uniós területalapú támogatás 2015-ben mintegy 68 ezer forint/hektár körül alakulhat, és ez azt jelentheti, hogy a területalapú támogatás 10 százalékába kerülhet a földadó.
Hogy volt régen...?
