„Szükség van az önkormányzatok adósságkonszolidációjára, mivel az önkormányzati szektor átalakítása után le kell nullázni a települések adósságállományát” – mondta Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A Fidesz alelnöke szerint ezt a kormányzatban sem vitatták, abban voltak vélemény különbségek, hogy ezt milyen technikával csinálják. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő szerint nincs gazdasági racionalitása a már mintegy 700 milliárdos konszolidáció után egy újabb körnek, ami a megmaradt 420 milliárdra vonatkozna, mivel ez a legnagyobb adóbevételű településeket érinti, akik ezt az állományt kigazdálkodhatnák. Az újabb kört ellenezte a Bankszövetség és korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.
Kósa arra emlékeztetett, hogy minél nagyobb egy önkormányzat, annál nagyobbak a bevételei, de egyúttal annál nagyobb feladatokat is vállal át a környéken lévő más településektől. Például egy nagyváros középiskolai rendszerének fenntartása esetén a diákok fele más településekről jár be. A nagyvárosokban a lakosság mintegy egyharmadával többen használják napközben az infrastruktúrát, főként a más településekről bejárók. A környékbeli településeknek az ilyen költségek finanszírozására nincs pénzük.
Debrecen adóssága egyébként a konszolidáció előtt 28,7 milliárd forint volt, ami a települések között az 5. legnagyobb volt az országban. A gazdasági tárca lapunknak elküldött adatai szerint az átvállalás után megmaradt adósság mértéke 9,7 milliárd volt Egy másik forrás szerint egy 500 milliós törlesztés után 8,5 milliárd a meglévő tartozás.
Debrecen polgármestere hangsúlyozta, hogy a kormány döntése szerint a következő 7 évben a fejlesztési összegeknek a 60 százalékát gazdasági fejlesztésekre kell költeni. Szerinte viszont ez csak akkor valósulhat meg, ha a városok felkészülnek ipari projektek fogadására. Ehhez viszont drága urbanisztikai és infrastruktúra fejlesztések szükségesek. A városok ezt nem tudják megtenni, ha az adósságukat kell kigazdálkodni, amelyek főként fejlesztési hitelekből keletkeztek.
Azt még nem lehet tudni, hogy a kormányzat mikor megy Debrecenbe (valószínűleg január elején), hogy egyeztessenek az elengedett adósság fejében az önkormányzat fejlesztési tervéről. Kósa elmondta, hogy városa volt az első, amely ilyen dokumentumot tett le az asztalra, az innovatív stratégiát októberben már tárgyalta a közgyűlésük. Erre a példára hivatkozva fogalmazta meg a kormányzat ezt a követelményt a többi településsel szemben.
A programban egy sor nagy projekt, illetve gazdaságfejlesztési irány van, ami alapvetően a magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatás fejlesztését célozza meg a protonterápiás berendezéstől az informatikáig vagy a funkcionális élelmiszerektől a gyógyszerkutatásig – hangsúlyozta Kósa Lajos. Kiemelte, hogy ez a nagyon összetett program a debreceni egyetem tudásbázisára támaszkodik. „Nekünk a versenyképességünk a tudásban lehet, ezért kell magas hozzá adott értékű ipart és szolgáltatást fejlesztenünk, de ezt csináljuk már 1998 óta” – mondta a polgármester. Hangsúlyozta, hogy a technológiai és a kiszolgáló iparágak fejlesztésével több ezer munkahelyet hoztak létre, ennek is köszönhető, hogy a debreceni gazdaság túlélte a válságot.
Kósa elmondta: a fejlesztési tárcának jelezték, hogy szükséges lenne a kkv-k besorolásának újragondolása. Szerinte a magyar kis- és középvállalkozásokat nehéz bevonni a technológiai iparágak fejlesztésébe, mivel Magyarországon egy 400 fős cég már nem számít kkv-nak, míg a világpiacon, a német vagy angol gazdaságban már igen.
Lesz elég dolga, feladata
„Ha a következő parlamenti választáson a debreceniek megtisztelnek bizalmukkal, akkor nem fogok indulni a polgármester választáson” – mondta Kósa Lajos. A polgármester azt nem árulta el lapunknak, hogy a jövőben milyen kormányzati vagy pártszerepet vállalhat. Azt mondta, hogy a Fidesz ügyvezető alelnökeként, és országgyűlési képviselőként lesz elég dolga, feladata.
Hogy volt régen...?
