Itt van Tarlós vádirata a kormány ellen - bajban van Budapest

Rég nem látott nagyságú, 79 milliárd forintos hiánnyal fogadta el a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2015-ös költségvetését, így a kiadásokat nagyrészt hitelből és a korábbi megtakarításokból finanszírozzák. A főváros tavaly esett át egy százmilliárd forintos konszolidáción, ám az adóssághegy néhány éven belül újratermelődik. A 2015-ös költségvetés fideszes indoklása akár egy kisebbfajta ellenzéki vádirat is lehetne a kormány Budapest-ellenes politikája ellen – írja a napi.hu.

A Fővárosi Önkormányzat 2015-ben 323,9 milliárd forintból gazdálkodhat, ám a bevételek ettől messze elmaradnak: a tervek szerint csak 244,8 milliárd folyik be az önkormányzat számlájára, így a 79,1 milliárd forintos hiány jön ki. A kedden elfogadott közgyűlési határozat szerint 12,1 milliárd forint hitelt vesz fel a főváros, továbbá 24 milliárdnyi értékpapírt és 38,4 milliárdnyi bankbetétet is fölhasználnak a deficit eltüntetésére.

A főváros költségvetési egyensúlya hosszú távon is megbomlani látszik, ugyanis 2018-ra már 80 milliárd forintos adósságállománnyal számol az előterjesztés. Az összeg önmagában nem lenne meghökkentő, hisz ekkora adósságállományt Budapest a 2000-es években még messze menedzselni tudott volna, ám azóta számos bevételtől és vagyontárgyától megfosztották a fővárost. A közgyűlési előterjesztés szerint a tavaly lezajlott százmilliárdos konszolidáció után a 2015-ös nyitó adósságállomány alig 5 milliárd forint lesz - ez menne fel 2015-2017 között 80 milliárdra.

A tervek szerint viszont 2018-ben megállna ezen a szinten az adósság. Némi ellentmondás az anyagban, hogy a fővárosi adósságra 2015 januárjában 5 milliárdos nyitóállománnyal számoltak - eközben a tavalyi záróállományt 20 milliárd forintban adták meg. A 2014-ben kezdődött önkormányzati ciklus 2019 őszéig tart - eddig nem is számol a középtávú kitekintés, ám az már látható, hogy 2018-ra az adósságállomány az éves működési bevételek 33,9 százalékára rúg majd.

Pedig a Fővárosi Önkormányzatot szigorú gazdálkodás jellemzi. Mind a Demszky-korszakban, mind az elmúlt években a működési kiadásokra bőven fedezetet nyújtottak a működési célú bevételek. A főváros működési költségvetése 2015-ben 11 milliárd forintos többletet mutat, ez a következő években évi 30 milliárd forint fölé ugorhat. Ám komoly gond, hogy ez a működési többlet - amely hosszú éveken keresztül a főváros gazdálkodásnak alapja volt - elolvadt 2014-re, tavaly mindössze 1,5 milliárd forintot tett ki.

A 11 milliárdos 2015-ös többletet is csak komoly megszorítások árán hozta össze a főváros. További probléma, hogy a fejlesztési, beruházási források hiányoznak: az idei 11 milliárd forintos fejlesztési deficit után a következő években tartósan 30 milliárd forint feletti hiány keletkezik, amit csak hitelekből tudnak finanszírozni - így jön össze három év alatt a 80 milliárd forintos adósság vagyis folyó hiány.

Romlik a helyzet - Tarlós sem szépíti a helyzetet

Az előterjesztés nem sokat kertel 2015-tel kapcsolatban sem. E szerint az idei költségvetés összeállítása "minden eddigieknél nagyobb nehézségek elé állította a Fővárost" - olvasható a Tarlós István főpolgármester és a fideszes várospolitikusok (Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Kovács Péter Költségvetési Bizottsági elnök és XVI. kerületi polgármester, valamint Kocsis Máté józsefvárosi polgármester) közös előterjesztésben.

Az előterjesztés - amely beillene egy finoman hangszerelt ellenzéki vádiratnak is a kormány Budapest-ellenes politikája kapcsán - szerint 2014-ben tovább folytatódtak és erősödtek azok a változások és tendenciák, amelyek költségvetési egyenleget negatívan befolyásolták. A működési bevételek az elmúlt években csökkentek így a működési egyenleg többlete 2014-ben a már említett 1,5 milliárd forintra olvadt - ez sikerül az idén 11 milliárd forintra föltornázni. A legnagyobb problémát a közösségi közlekedés finanszírozása jelenti.

A működési többlet eltűnését több okra vezetik vissza kormánypárti politikusok: csökkent a költségvetés nagysága azzal, hogy államosították az iskolákat az egészségügyet, eközben az önkormányzati cégek számos új feladatot kaptak. Burkoltan még a rezsicsökkentést is bírálja a tervezet - hiszen ennek a budapesti szolgáltatókat érintő terheit is a főváros viseli. Az önkormányzati cégek többsége már nem nyereséget termel, hanem évről-évre növekvő támogatást igényel - írja a négy kormánypárti politikus. 

A főváros nem csak akut működési problémákkal küzd, de a fejlesztési oldalon is forráshiány alakult ki. Korábban a fejlesztésekre a pozitív működési többlet nyújtott fedezetet - ez a láb kiesett a költségvetésből. Szóba jöhető forrás a hitelfelvétel, ám értelemszerűen ez is csak korlátozottan. A előterjesztés nem részletezi, de az uniós források igénybevételénél is lemaradt Budapest, hisz például a 3-as metró felújítást sem támogatta a kormány, ezzel szemben egy Hódmezővásárhely-Szeged közötti HÉV építését favorizálta a Lázár János vezette Miniszterelnökség. Új nagyszabású fejlesztési projektek nem is indulnak, 2015-ben 4-es metró befejezésére és a 3-as szerelvényeinek felújításra koncentrálnak. 

Nőnek az iparűzési adóbevételek

A fővárosi költségvetés kapcsán a vészharangot a városatyák egy olyan évben kongatják, amikor az előző évektől eltérően mérhető növekedést produkál a gazdaság. Ez jól tükröződik a főváros iparűzési adóbevételeiben. 2015-ben a budapesti cégek a tavalyi 195 milliárd forint után 209 milliárd iparűzési adót fizetnek. A forrásmegosztás miatt ebből tavaly csak 99,9 milliárd, idén pedig 106,8 milliárd forint kerül a fővároshoz - a összeg kisebbik felén a kerületek osztoznak. Ráadásul a legnagyobb iparűzési adófizetők a bankok - hívja fel a figyelmet az előterjesztés -, ám a pénzügyi intézmények eredményét 2015-ben ronthatja a forintosítás, a devizahiteles-mentés, így ezen az ágon csökkennek az adóbevételek. 

A költségvetés idén összesen 2,8 milliárdos osztalékbevétellel számol - ez 800 millióval magasabb a tavalyinál. A legnagyobb osztalékot, 1,5 milliárdot a Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. fizeti, míg a Főtáv Zrt osztalékfizetése 920 millió forint. A Főgáz állami tulajdonba került, így onnan nem folyik be osztalék.

Tarlós: a BKV-t konszolidálja a kormány

Végrehajtható költségvetést fogadott el minősített többséggel a Fővárosi Közgyűlés - jelentette ki Tarlós István főpolgármester a testület szerdai ülésének szünetében. "Nehéz körülmények között is sikerült egy költségvetési rendeletet időben elfogadnunk" - fogalmazott Tarlós István újságíróknak nyilatkozva. Szavai szerint a költségvetési vita szolid keretek között zajlott. Megjegyezte azt is, hogy még ellenzéki igen szavazatot is kapott a költségvetési javaslat.
A közösségi közlekedés 15 milliárd forintos forráshiányára vonatkozó kérdésre Tarlós István arról beszélt, hogy biztató egyeztetéseket folytatnak a kormánnyal. A kormány tökéletesen tisztában van azzal, hogy a BKV stabil és kiszámítható működésének finanszírozását meg kell oldania. Erre kaptunk határozott ígéretet - mondta Tarlós István. Közölte azt is, hogy a BKV adósságállományának a törlesztését a kormány átvállalja, a konszolidációra határozott ígéretet tett a kormány. Tarlós István szerint ez heteken belül megtörténik.
Az előterjesztésben az is olvasható, hogy a BKV Zrt.-nek 2015-ben 52,3 milliárd forint összegben kell korábbi adósságait véglegesen törlesztenie, ha nem sikerül azokat átütemezni az elkövetkező évekre.

(MTI)