A részvétel a korrupciós veszélyeztetettséget, kockázatokat mérő éves integritásfelmérésben hozzájárul a közintézmények korrupcióval szembeni védettségéhez; a felméréshez az idén minden eddiginél több közintézmény csatlakozott.
A 2011 óta évente elkészített integritásfelmérés célja a közintézmények etikus, átlátható működését károsan befolyásoló kockázatok azonosítása, illetve az ezek kezelésére szolgáló kontrollok feltérképezése. Az idei felméréshez 3002, a tavalyinál ötszázzal több közintézmény csatlakozott, ezzel a közszféra alkalmazottainak 61,3 százalékát bevonva – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MTI-vel. A vizsgálatban 2013 óta minden évben részt vevő szervezetek 10 százalékponttal jobb eredményt értek el a védelmet erősítő kontrollok terén, mint az idén először csatlakozó intézmények – húzták alá.
A kutatás 15 csoportba sorolja a közszféra intézményeit. Idén az összes válaszadó intézmény 45,8 százaléka volt helyi önkormányzat, így az ebben a csoportban történt változások önmagukban is képesek hatást gyakorolni a közszféra egészének kockázati és kontrollszintjére. A 15 vizsgált intézménycsoportból öt esetében történt olyan átszervezés vagy jogállásváltozás, amely befolyásolhatta az indexértékek alakulását.
A felmérés egyik fő megállapítása, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének kormányzati átalakítása következtében a korrupciós kockázatok jelentősen átrendeződtek az intézménycsoportok közt. A jogállásváltozás során a kormányhivatalok számos hatáskört átvettek a helyhatóságoktól, amelyeknél így az intézmény jogállásából fakadó kockázatokat jelző eredendő veszélyeztetettségi tényezők index 2013-ról 2016-ra csaknem 10 százalékponttal, 46,6 százalékra esett vissza, míg a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők index hét százalékpontos csökkenéssel 20 százalékra mérséklődött - áll a közleményben.
Mivel az önkormányzatoknál a kontrollok szintje nem csökkent, a korábbi kontrollhiányos állapot jelentősen mérséklődött. A korábban mintegy 3200 helyi önkormányzatnál jelentkező kockázatok mindössze 20 megyei kormányhivatalhoz kerültek át, amelyeknél viszonylag rövid időn belül sikerült kialakítani az ezek kezelésére alkalmas kontrollokat. A kutatás megállapította, hogy a kormányhivatalok kontrolljainak szintje a 2013-as 70,8 százalékról az idei évre 81,3 százalékra emelkedett, tehát a területi igazgatási szervek a korábbi rendszernél hatékonyabban képesek kezelni a korrupciós kockázatokat.
A 2016-os kutatás eddig nem vizsgált, új összefüggések feltárására is vállalkozott. Az eredmények alapján az ÁSZ sikeresen azonosított több olyan tényezőt, amely szignifikánsan hatással van az integritás erősítésére. A felmérésben való rendszeres részvétel, az ÁSZ-ellenőrzés, illetve az ellenőrző szervezetek kockázatérzékenysége mind kedvező hatást gyakorol az adott szervezet korrupció elleni védekezésére. Utóbbi tényezővel kapcsolatban a kutatás megállapította, hogy az ellenőrző szervezetek kockázatérzékenysége – vagyis az a képesség, hogy a valóban magasabb kockázatot hordozó intézményeket válasszák ki – jelentős, valamint az integritáskockázatok tekintetében a számvevőszék kiválasztási rendszere működik a leghatékonyabban. Az eredmények az ÁSZ közleménye szerint azt bizonyítják, hogy a felméréshez gyakrabban csatlakozó intézmények pontosabban és tudatosabban azonosítják a saját működésükben rejlő kockázatokat, valamint eredményesebben építik ki kontrolljaikat, mint a felmérést ritkábban kitöltő szervezetek.
Hogy volt régen...?
