Kilencvennyolc önkormányzati hivatal 6854 dolgozója csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által, az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében meghirdetett pénteki és hétfői sztrájkhoz.
A Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százaléka csatlakozott a felhíváshoz – közölte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Ez jelentős eredmény annak fényében, hogy a magyar sztrájkelőírások a legszigorúbbak között vannak Európában – értékelt. Törvényesen sztrájkolni ugyanis csak ott lehet, ahol működik szakszervezet, és a dolgozók több mint fele támogatja az akciót. Ez a feltétel a 990 magyarországi önkormányzati hivatal közül most 98-ban valósult meg.
A munkabeszüntetéssel azt szeretnék elérni, hogy a tíz éve változatlan köztisztviselői illetményalap a jelenlegi 38.650 forintról 60 ezer forintra emelkedjen – mondta a szakszervezet elnöke. Arra számítanak, hogy a sztrájk után leül velük tárgyalni a kormány, ám ha nem születik megoldás, akkor készek februárban szélesebb körben folytatni a munkabeszüntetést. Megjegyezte: nemcsak az önkormányzati köztisztviselőkért harcolnak, hanem azért a 200 ezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is, akinek tíz éve változatlan a keresete.
A bérfejlesztésnek nincs pénzügyi akadálya, problémát jelent azonban, hogy a parlamentben nincs hatékony képviselete az önkormányzatoknak, annak ellenére, hogy a képviselők között vannak korábbi polgármesterek – mondta Boros Péterné. Visszautasította Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője csütörtöki kijelentését, miszerint egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető. Az önkormányzati köztisztviselők követelése nem politikai indíttatású, hanem gazdasági jellegű – hangoztatta az MKKSZ elnöke.
Elmondta azt is, hogy a sajtótájékoztatóra meghívták az összes parlamenti párt frakcióvezetőjét, visszajelzést azonban csak az LMP-től kaptak. Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta, az LMP már benyújtott egy törvényjavaslatot a köztisztviselői illetményalap emelése érdekében, így erről a parlament tárgyalni fog. A képviselő szerint a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét, hogy meggyengítse a helyi közösségek képviseletét.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kiemelte, minőségi szolgáltatást csak minőségi bérrel lehet biztosítani, a sztrájk pedig csak egy végső eszköz, és nem cél, hiszen a sztrájkolók nem kapnak fizetést a munkabeszüntetés idejére.
Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, pénteken és hétfőn több tucat kéményseprő csatlakozik az önkormányzati dolgozók munkabeszüntetéséhez a törvény által lehetővé tett szolidaritási sztrájkkal.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke azt mondta, az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon. Ha a versenyszférában nem lenne béremelés tíz évig, mindenki felmondana, a cégek pedig csődbe jutnának.
Hogy volt régen...?
