Februárban fogadják el éves költségvetésüket a települési önkormányzatok, és ilyenkor véglegesítik azt is, mennyi és milyen formájú helyi adót szednek be. A képviselőtestületek autonómiáját, mozgásterét szinte kizárólag a helyiadó-bevételek biztosítják – már ahol vannak.
Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke elmondta: a magyar önkormányzati szektor évente mintegy 800 milliárd forint adót szed be – ám ez a 3100 település közül mindössze 300-at érint. Ahol jelentősebb az adóerőképesség, ott az államháztartás elvonja a bevételek nagy részét – így a helyi adó háromnegyede fölött sem az önkormányzatok rendelkeznek.
Az önkormányzatokat biztatja a kormány, hogy vessenek ki adót, ez azonban nem teszi népszerűvé őket.
Kiskunmajsán mesélte egy baromfitartó vállalkozó, hogy ebadót akartak bevezetni, de a felháborodott kutyatulajdonosok azzal fenyegetőztek, hogy akkor szélnek eresztik a jószágokat. Náluk fizetni kell a külterületi utak karbantartásáért, a városban pedig a lakott épületekre kommunális adót, a nem lakottakra telekadót szed az önkormányzat. Mások szerint fizessenek a vállalkozók, ők uniós támogatásokat kapnak, meg a bevételük is nagyobb, járuljanak hozzá jobban a közterhekhez.
Ennek azonban nem kedvez az adórendszer. Helyben mindenki tudja, ki bírna többel hozzájárulni a közkiadásokhoz, de például az őstermelők szétírathatják a bevételeiket a családtagokra, így a többségük gyakorlatilag nem is fizet adót. Ugyancsak kevés helyen fizettetnek adót a föld után, pedig az is jelentős bevételi forrás. Schmidt Jenő szerint a mezőgazdaság és a földtulajdon helyzete 2020 után a jelenlegi uniós költségvetési támogatás csökkenése miatt minden bizonnyal változni fog.
(Szabad Föld)
Hogy volt régen...?
