Ötmilliárd forintot próbálnak beszedni az önkormányzatok új helyi adók formájában. Jogi aggály miatt csak lassan terjed a földadó, a traktor- és a toronyadó ötlete sem terjedt el. Füstadó híján tovább füstölögnek a polgármesterek – írja a Világgazdaság.
Mintegy 40-50 település vetett már ki vagy vet ki jövőre új helyi adókat, miután a saját bevételei nem fedezik a kötelező feladatokat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke elmondta: a 2016-os költségvetés változatlanul hagyja az önkormányzatok támogatását. Nagyjából 4-5 milliárd forintot igyekeznek a települések helyi adó formájában beszedni. Elsősorban a nagyobb városok lehetnek olyan kényszerben, hogy a bevételeiket növeljék. Egyébként 2700 kisebb, helyi adóbevétellel nem vagy alig rendelkező település gondolkodik a bevételeinek növelésén.
"Nem látom átütő mértékűnek a helyi adók növelésének a mértékét, a helytelenül földadónak hívott közteher például azért nem terjed, mert az önkormányzatok a jogi fórum véleményére várnak vele kapcsolatban" – mondta Schmidt Jenő.
Mint ismert: a földadónak keresztelt bevételszerzési forma nem létezik Magyarországon, csak települési adó, amelyet az önkormányzatok a meglátásuk szerint termőföldre is kivethetnek. A 2015 januárja óta élő jogszabály alapján a helyi testületek mindenre kivethetik a települési adót, amelyet nem terhel központi elvonás. A vállalkozókat és az államot kivéve mindenkit adóztathatnak. A szaktárca csak a jogszabály elfogadása után kezdett el tiltakozni a földadó ellen, Álláspontja szerint a földre vonatkozik közteher, mert a mezőgazdasági kárenyhítési alapba a terület alapján kell befizetni, másrészt a termelők vállalkozók, vagyis rájuk eleve nem vonatkozhat települési adó. A földadó ellen a kormányhivataloknak kell eljárást indítaniuk, ám arról egyelőre nincs hír, hogy elmarasztaló döntés született volna.
Az év elején 13 település vetett ki adót a földre: 8-an terület alapján hektáronként 5–10 ezer forintot kérve, míg 5-en értékalapon, aranykoronánként 200-400 forintos teherrel. Hozzájuk mostanáig 12-en csatlakoztak. A 25 település közül 16-an területi, 9-en értékalapú adóztatást választottak. Eltérés a kedvezményekben van, általában a kisbirtokosok és helyi lakosok kapnak kedvezményeket. Az 1200 lakosú Szőlősgyörök jövőre vezeti be az adónemet, és 4-5 milliós bevételt vár ettől jövőre. Különlegesség, hogy csak a nem helyben lakókra vetnek ki földadót: 90 százalékos kedvezmény jár az ottaniaknak, mert a polgármester szerint a településen élők nem tudnának kifizetni több közterhet. Bátaszék a héten vetette el a földadó ötletét. A képviselők azért nem támogatták a települési adónem bevezetését, mert a központi jogszabályok olyan mértékben leszűkítik az adóztatható alanyok körét, amely alapján méltatlan lenne ilyen típusú adó bevezetése. A 4400 hektárból csupán 700 hektár lenne adóztatható.
A települési adót bevezető önkormányzatok közül hatan nem vagy nem csak földadót vetettek ki. Apaj község ötletét a traktoradóra, vagyis a munkagépek súlyadójára ketten vették át az idén. Nem alkalmazzák viszont többen a zsombói toronyadót, amely a távközlési cégeknek lehetett volna rossz, ahogyan az ebadó vagy a kesztölci nem hasznosított ipari területek utáni adó sem szolgál mintául.
Hogy volt régen...?
