Csütörtökön folytatódik az önkormányzati köztisztviselők sztrájkja, amely ezúttal öt napon keresztül tart majd – jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Ötödik alkalommal szerveznek sztrájkot a több mint 18 ezer önkormányzati köztisztviselő érdekében, akiknek tíz éve nem emelkedett a keresetük, a kormány pedig nem ül velük tárgyalóasztalhoz – mondta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné. Azt kérik, hogy aki támogatni szeretné a sztrájkolókat, az a sztrájk idején viselje ruháján a szolidaritás kék színét vagy kék színű mosolygó figurát kitűzőként, vagy a közösségi oldalakon ossza meg a kék sztrájkplakátokat, és készítsen kék smiley-s arcképeket az összetartozás jeléül.
Azok csatlakozását várják, akik szeretnék kifejezni kormányalkalmazottként, állampolgárként az állammal mint munkáltatóval szembeni elégedetlenségüket. Azok is csatlakozhatnak, akiknek ugyan növelték a keresetét, de nem tudnak megélni a fizetésből, akik nem látják biztosítottnak a jövőjüket az állam szolgálatában, és akik szeretnék jelezni, hogy az állam rossz munkáltató. Akciójuk lényege nem „a kormányzati propaganda ágazati foglalkoztatotti átlagkereseti adatainak cáfolata”, hanem annak felmutatása, hogy az államnak dolgozók hogyan érzik, megbecsülik-e őket. A kék akcióval be lehet vallani, ha úgy érzik, hogy az állam nem becsüli meg a munkájukat – mondta az elnökasszony. A sztrájk ugyan három munkanapot érint (csütörtök, péntek, hétfő), de azért számítják ötnaposnak, mert a szombattal és vasárnappal együtt nem töri meg munkakezdés.
Az önkormányzati dolgozók 40 százalékának nőtt ugyan a keresete, de ezt helyi forrásból fedezték – folytatta –, csakhogy az önkormányzati munkavállalók többsége kistelepüléseken dolgozik, ahol a helyi adók nagysága nem teszi lehetővé, hogy helyi forrásból emeljék a kereseteket. A helyi emelésekkel sem sikerült visszapótolni a 30 százalékos reálkereset-csökkenést, amit a dolgozók elszenvedtek, a fővárosban például 10 százalék volt a növekedés. Boros Péterné egy kérdésre válaszolva elmondta: a Belügyminisztérium elismerte követelésük jogosságát és forintosították is a sztrájkkövetelést, 42,5 milliárd forintból lehetne teljesíteni. Közlése szerint két kormányülésre is bevitte a tárca ezt, de nem történt előrelépés az ügyben. Az MKKSZ elnöke azt mondta, szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni a minisztériummal és folytatni a tárgyalásokat.
A szakszervezet akciójához csatlakozott a Magyar Nők Szövetsége, amelynek elnöke, Alföldi Andrea arról beszélt, Magyarországon a dolgozó nők jelentős hányadát részben tradicionális okok miatt a közszférában foglalkoztatják. Emellett a közvélekedés szerint a közszféra állásbiztonságot, a gyermekneveléshez nagyobb támogatást ad, nagyobb a társadalmilag hasznos munkavégzés érzése és a bértáblák, előléptetések rendje miatt kisebb a diszkrimináció. Ez azonban nincs így, a magyar állapotokra a „ragadós padló” kifejezés illik, mivel a magasabb bérfizetések elérésére tett munkavállalói és munkáltatói párbeszéd elmaradása „a lét padlóján tartja a bértarifákat”. A szakszervezeti követelés nem egyszerűen ágazati kérdés, a közszférában dolgozó nők számarányát tekintve nagyon is „nőkérdés” – jelentette ki. A közszférában tevékenykedők szakmai meg nem becsülése alapvetően a nők teljesítményének el nem ismerését is jelenti, ezért csatlakoztak a szakszervezet akciójához.
Hogy volt régen...?
