Folyószámlahitelből működik a főváros

A fővárosi önkormányzat számláján jelenleg „mínusz 1,1 milliárd forint van”, ez azt jelenti, hogy Budapest folyószámlahitelből működik.

A főváros aktuális pénzügyi helyzetét ismertetve Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: a főváros költségvetési helyzete „egyáltalán nem rózsás, és nem oldódott meg”. Az első féléves adatokból látszik, hogy a „túlélőprogram” működik, de ez nem jelenti azt, hogy kilábaltak volna abból a pénzügyi nehézségből, amelyet nem a fővárosi önkormányzat okozott.

A főpolgármester-helyettes közölte, az a „meglepetés” érte őket július 4-én, hogy a Magyar Államkincstár 3,9 milliárd forint összegben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett. Ez az a szolidaritási hozzájárulás, amely miatt közigazgatási pert indítottak és azonnali jogvédelmet is kértek – emlékeztetett.

Kiss Ambrus közölte, hogy az azonnali jogvédelmet első fokon a bíróság elutasította, de a kérelmet kiegészítették, és újból benyújtották. Júliusban ismét nem fizetnek majd, és remélik, hogy a bíróság igazat ad nekik.

A főpolgármester-helyettes azt mondta, az állam hitelfelvételre kényszeríti a fővárost, hiszen a negatív egyenlegű folyószámla a valóságban hitelfelvételt jelent. Innentől kezdve folyamatosan nőni fog a hitel összege, mert a főváros legközelebbi érdemi, az iparűzési adóból származó bevétele szeptemberben esedékes. Kiss Ambrus megjegyezte azt is, hogy 16,3 százalék volt a folyószámlahitel-kamat.

Az első fél év mérlegét ismertetve elmondta: az éves tervezett bevétel 45 százaléka beérkezett. Az iparűzési adó éves tervezett bevételének 51 százaléka, az ingatlanértékesítési terveknek 1,8 százaléka folyt be. A kormányzati rezsitámogatás és a Lánchíd-felújítás kormányzati támogatásának „0,0 százaléka” érkezett meg.

A tervezett kiadások 42 százaléka teljesült a túlélőprogramnak köszönhetően - közölte Kiss Ambrus. Mint kifejtette, a közösségi közlekedésben a tervezett éves kiadások 36 százalékát költötték el. Ez nem azt jelenti, hogy „ekkora aranytartalékot találtak”, hanem a Budapesti Közlekedési Központ egy áthidaló hitelt vett fel.

A fővárosi intézmények az éves tervezett kiadások 45 százalékát költötték csak el. Ugyanakkor a szolidaritási hozzájárulás a főváros által jogosnak tartott mértékének 84 százalékát befizették, ami az állami mérték szerint 52 százalék. Kiss Ambrus szerint a főváros nagyobb mértékben finanszírozza a kormányt, mint saját működését. A működési kiadások 36 százaléka a közösségi közlekedésre, 18 százaléka a szolidaritási hozzájárulásra, 8 százaléka adósságszolgálatra, 6 százaléka közvilágításra ment el.

Kiss Ambrus beszámolt arról, hogy az évre tervezett iparűzésiadó-bevétel 271,6 milliárd forint, június 30-ig 139,1 milliárd érkezett, és szeptemberben 124 milliárd várható. Az egyéb hónapokban a várható befizetés 10-15 milliárd forint.

A főváros követelésállománya 27 milliárd forintra rúg. A kormányzati szervek kifizetetlen számlái 5,5 milliárdot, a Lánchíd felújításához ígért kormányzati támogatás 6 milliárd forintot, valamint számításaik szerint a fővárosi önkormányzat és a Fővárosi Vízművek rezsitámogatása 9,9, illetve 5,7 milliárd forintot tesz ki – mondta.

Kiss Ambrus felidézte: az áprilisi prognózisban azt mondták, hogy a főváros mínusz 76 milliárd forinton áll majd augusztus végén, de a túlélőprogram működik, és a számításaik szerint akkor mínusz 39,8 milliárd lesz a hiány. A Fővárosi Közgyűlés korábban arról döntött, hogy átmenetileg – az eddigit 15 milliárddal megnövelve – 40 milliárd forintra emeli a fővárosi önkormányzat folyószámla-hitelkeretét. A főpolgármester-helyettes azt mondta, még egy kis odafigyeléssel - és azzal, hogy adott esetben nem fizetnek kormányzati intézményeket, hiszen azok sem fizetnek a fővárosnak – „bele tudnak férni” a rendelkezésükre álló keretbe. Így szeptember közepéig megmarad a főváros fizetőképessége.

Három „kormányzati kártya” van előttük – mondta a főpolgármester-helyettes –, az egyik a Lánchíd felújításához ígért támogatás, a másik a rezsitámogatás, a harmadik a fejlesztési hitel engedélyezése. Ez körülbelül 35 milliárd forintot jelent. „Ha a három kártyát megfordítja a kormány, és mind a hármon az szerepel, hogy nem nyert, akkor komoly problémával nézünk szembe.” Kérdésekre válaszolva megismételte Kiss Ambrus: ha a kormány nem fog fizetni, akkor érdemes lesz megvizsgálniuk, hogy a főváros se fizessen a kormányzati intézményeknek.