Iparűzési adó, különalku, politika játszott közre abban, hogy a megyei jogú városok adósságát miként konszolidálta az állam. Reorganizációs tervet azonban egyikük sem készített, szakértők szerint a "költségvetési koncepció" kevés, a veszteséges önkormányzati cégek tovább termelik a deficitet – írja a Napi Gazdaság.
A Szegeddel szerződött hitelintézeteknek 14 milliárd forintot folyósítottak az adósságkonszolidáció során, az összeget a Magyar Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁAK) harmadik, egymástól eltérő adatközlése alapján számolta ki az önkormányzat − tudtuk meg a városvezetéstől. A felelős miniszterek magasabb átvállalási mértéket is kijelölhettek volna, a Csongrád megyei, illetve a megyei jogú városok közül szinte mindenhol − indoklás nélkül − több milliárd forinttal nőtt az átvállalás mértéke, Szegednek viszont a kormány nem adott további támogatást. A törvény szerint ugyanakkor az önkormányzat további 174,5 millió forint, fekvőbeteg-ellátásra költött hitel átvállalására lett volna jogosult − olvasható a lapunknak eljuttatott válaszban. A Botka László (MSZP) vezette város jelezte is ezt, de érdemi válasz nem érkezett. Összességében a konszolidáció hatása Szegeden negatív: ha a 2012-es bevételeket a kormány nem csapolta volna meg, most nem lenne szükség a konszolidációra. (A tavalyihoz képest azonban milliárdos elvonások történtek: a tömegközlekedésben például 500 millió forintos.)
Debrecenben a bankok 18 milliárdot kaptak, ami "nem különalku eredménye volt, a tartozásátvállalás ugyanakkor magasabb, mint az ipa által számított összeg" − tudtuk meg. Az viszont már nem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent. A városnak szintén nincs reorganizációs terve, amit azzal magyaráztak, hogy a hitelek mind fejlesztési kölcsönök voltak, az idén és a későbbiekben azonban már nem terveznek újabb felvételt. A háromoldalú megállapodások jelenleg viszont még nem kerültek vissza aláírva az önkormányzathoz. Tavaly év végén a hitelállomány meghaladta a 27,8 milliárdot, ami nem tartalmazott kötvény-, lezáratlan folyószámla-hitelszerződést, sem hiányt.
Dunaújváros 65 százalékos, 10,8 milliárdos adósságkonszolidációban részesülhet, miután a kormány figyelembe vette a város térségbeli szerepét és az ellátandó feladatokat − mondta Németh Tünde szóvivő. A városnak szintén nincs reorganizációs terve, "megalapozott költségvetéssel, az önkormányzat önként vállalt feladatainak áttekintésével stabil gazdasági tevékenységre törekszik", megakadályozva a hiány újratermelődését. A múlt év végén 16,6 milliárdos adósságszolgálatot teljesítő, stadionnal rendelkező, annak "modernizálását" tervező város a konszolidáció révén a törlesztési kiadásokból megtakarított forrásokat az uniós pályázati, fejlesztési lehetőségek kötelező önrészének biztosítására kívánja fordítani.
Székesfehérvár átvállalása 70 százalékos volt, így az állam 9,5 milliárd forint adósságot és ennek járulékait vállalta át, miközben a kapcsolódó mintegy 3 milliárd forint kamat megfizetése alól is mentesül a város − mondta Cser-Palkovics András polgármester. Korábban hiteljogviszonyhoz, kötvényállományhoz kapcsolódóan mintegy 18 milliárd forint adósságszolgálata volt az önkormányzatnak.
Szekszárd bankjai 3,5 milliárdot kapnak, ami az adósságterhek visszafizetési kötelezettségét csökkenti és további hitelfelvételi eljárásokat előz meg. Reorganizációs terv nem készült, csak "önkormányzati költségvetési koncepció" − mondta Ács Rezső alpolgármester.
Hogy volt régen...?
