Addig nem lehet kihirdetni a nyerés küszöbén álló önkormányzati uniós pályázatokat, amíg az adott település képviselőtestülete változatlan formában jóvá nem hagyja az állami projektértékelés során meghozott támogatási javaslatot – derül ki a fontos, minden önkormányzati uniós fejlesztést érintő változás egy kormányrendeletből, amelyről a portfolio.hu számol be.
A rendelet éppen azokban az órákban jelent meg, amikor Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője erről a témáról is beszélt a Portfolio Uniós Források konferenciáján. Amint beszámoltunk róla a kérdés-felelek részben az egyik kérdező azt feszegette, hogy az állami projektértékelői rendszer lassú döntéshozatala miatt számos önkormányzati TOP-os projektnél fennáll a veszély, hogy átcsúszik a befejezése a jövő évi parlamenti választásokon, és a politikai nyomás majd a következő időszakban a minőség rovására megy.
Lázár válaszában hangsúlyozta: az önkormányzati választások csak 2019-ben lesznek, így addigra el tudnak készülni ezek a projektek, de felhívta a figyelmet, hogy "a képviselőtestületi döntések nélkül egyetlen eredményt sem hirdetünk ki", azaz vállalni kell a projektekkel kapcsolatos politikai felelősséget a településeken. A fentiekkel együtt elismerte: "a gyorsítás az érdekünk", de hangsúlyozta: valójában nincs szükség a kapkodásra, mert összgazdasági és társadalmi szempontból az elkészült projektek minősége is rendkívül fontos.
Arra hívta fel az önkormányzatok figyelmét, hogy ne tegyék meg azt, hogy előbb kivitelezőt választanak ki, és aztán tervezőt, mert ez sok problémához és kötöttséghez vezet. Arra is utalt, hogy a következő hetekben rengeteg pályázati eredményt fognak kihirdetni, sok TOP-os eredmény lesz is lesz, hiszen leértékelésre kerültek, és kihirdetés előtt állnak.
Éppen az utóbbi mondatok miatt nem véletlen egy új kormányrendelet megjelenése (időzítése) a Magyar Közlönyben. A 67/2017-es kormányrendelet három ponton módosítja a 2014–2020-as uniós ciklus forráselosztásainak alapvető szabályát tartalmazó 272/2014-es kormányrendeletet:
Egyrészt a 272/2014-es kormányrendelet 64. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Területi kiválasztási eljárásrend esetén a (2) bekezdés szerinti döntési javaslatot az irányító hatóság megküldi a területi szereplő részére egyetértés céljából." (Az összes Terület- és Településfejlesztési Operatív Programbeli, azaz TOP-os pályázatnál területi kiválasztási eljárás van érvényben és ezek a pályázatok mind az állami projektértékelői rendszerben kerülnek kiértékelésre - a szerk.)
Másrészt az említett kormányrendelet 65. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: "(1a) A 64. § (4) bekezdése szerinti esetben csak akkor hozható támogatási döntés, ha a területi szereplő a részére megküldött döntési javaslattal változatlan formában egyetértett és erről a közgyűlés határozatot hozott. Egyetértés hiányában az irányító hatóság egy alkalommal elrendeli a területi szereplő által megjelölt támogatási kérelmek újraértékelését. (1b) Az (1a) bekezdés szerinti újraértékelést követően a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során - a 64. § (4) bekezdése és az (1a) bekezdés kivételével - az általános szabályok szerint kell eljárni."
Harmadrészt a hatályba léptető rendelkezéseket pontosítja a friss módosítás. Ennek a lényege az, hogy már a 67/2017. (III. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és a 67/2017. (III. 23.) Korm. rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő önkormányzati TOP-os pályázatértékelési eljárásokra is alkalmazni kell a mostani változtatásokat.
Mit jelentenek a változások a gyakorlatban?
Portfolio vélemény
Ahogy arra Lázár is utalt a beszédében: az adott település képviselőtestületét politikai felelősségvállalásra késztetik ezzel a megoldással. Ez azt jelenti, hogy még a támogatási döntés kihirdetése (megkötése) előtt változatlan formában alá kell írnia a települési vezetőknek azt a támogatói döntési javaslatot, amit kiérlelt magából az új állami projektértékelői rendszer (az esetleg jóval korábban benyújtott fejlesztési elképzelésről, akkori árakon és akkori megvalósítási menetrend szerint).
Ha mégsem fogadná el ezt a képviselőtestület változatlan formában, akkor egy alkalommal lehetőséget biztosít a friss jogszabály-módosítás a projekt újraértékelésére. A fenti szöveg szerint azonban ebben az esetben is végül ugyanoda jut a folyamat, hogy még a támogatási döntés megkötése előtt politikai felelősségvállalást kell megtenniük a képviselőtestületeknek (hogy betartják a projektben vállalt feltételeket, gazdaságfejlesztési és egyéb célokat stb.). Ezzel végülis erős (ön)kontrollmechanizmus épül be az egész önkormányzati uniós pályázati folyamatba. A megvalósítási költségek menetközben (a pályázat megvalósítása során) történő felsrófolásának szabályait egyébként is jócskán korlátozta már az elmúlt hónapokban a kormány, egy három-, szabályrendszert léptetett életbe, így tehát már ezzel is sok, „okos ötletre" csábító lehetőséget kizárt már a tárházból.
Hogy volt régen...?
