Jelentős a vidéki régiók beruházási igénye a 2014–2020-as uniós ciklusban, eddig az Észak-Alföldről, Észak-Magyarországról és a Dél-Alföldről szálltak harcba legtöbben a fejlesztési forrásokért.
Európai uniós forrásból a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét magába foglaló Észak-Alföldön a legnagyobb a beruházási szándék, legalábbis a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban (projekthelyszín szerint) ebből a régióból nyújtották be eddig a legtöbb, 9496 pályázatot, együtt 1594 milliárd forint értékben – derül ki a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (FAIR) adataiból. Az irányító hatóság 4612 projektet bírált el pozitívan, összesen 1007 milliárd forintot ítélve oda. Ebből 3552 hajdúsági, jászsági, valamint szabolcsi önkormányzat és cég számlájára már meg is érkezett 578 milliárd forint.
Közép-Magyarországon az észak-alföldi forrásigény több mint másfélszerese mögött harmadannyi pályázó áll a FAIR szerint. A látszólagos aránytalanságot az oldja fel, hogy a majdnem 2500 milliárd forintos támogatási igény nemcsak a budapesti és Pest megyei helytartóságok, illetve kis- és középvállalkozások fejlesztéseit tömöríti, hanem nagy infrastrukturális beruházásokat is, amelyek egyrészt az illetékes állami háttérintézmény miatt központi besorolásúak, másrészt pedig (legalább közvetve) országos jelentőségűek és érdekeltségűek – legyen az közút- és vasútfejlesztés, kórház- vagy iskolaépítés, esetleg szennyvíz- és hulladékgazdálkodás.
A felzárkóztatandó, úgynevezett konvergenciarégiók külön versenyében a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét felölelő Észak-Magyarország a második, 9122 projekt benyújtásával 1416 milliárd forint összértékben. Itt is hasonló a sikerarány, mint az Észak-Alföldön: az irányító hatóság 4356 projektre bólintott rá, 942 milliárdot szavazva meg. Ebből máig 3134 kedvezményezett zsebébe 560 milliárd forint vándorolt.
A vidéki régiók képzeletbeli dobogójának harmadik fokán a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét felvonultató Dél-Alföld áll 8753 EU-s pályázattal, amelyek együttes beruházási igénye 1225 milliárd forint volt. Az összetett beruházások számosságát jelzi, hogy 361 olyan projektgazda próbált 1126 milliárd forint uniós pénzhez jutni, akinek beruházása nem is korlátozható egyetlen régióra, közülük 204 pályázónak oda is ítéltek 1038 milliárdot.
Operatív programonkénti bontásban is visszatükröződik a vidéki vállalkozások számottevő beruházásigénye: a nekik fenntartott pénzcsap, a Terület- és településfejlesztési operatív program ugyanis a harmadik legnépszerűbb EU-s csatorna a forrásaira eddig beadott 8360 pályázattal. Csupán a Gazdaságfejlesztési és innovációs (23 616), illetve az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív programban (10 141) regisztráltak több beadványt. (Világgazdaság)
Hogy volt régen...?
