Egy embert végrehajtandó, négyet felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott első fokon a Szegedi Törvényszék a 2006-os tiszai árvíz utáni fertőtlenítéssel kapcsolatos csalás miatt. A vádlottakat folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek.
Négy vádlottra két év, illetve másfél év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki a törvényszék, egy többszörösen visszaeső vádlottat pedig másfél év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt. A vádlottaknak mellékbüntetésként többmillió forintos pénzbüntetést is meg kell fizetniük.
Az ítélet szerint az első- és a másodrendű vádlott a Tiszán 2006-ban levonuló árvíz utáni helyzetet kihasználva a katasztrófavédelem közreműködésével rábírta tizennégy Csongrád megyei település önkormányzatát arra, hogy az elöntött területek fertőtlenítésével cégüket bízzák meg. A településekkel kötött szerződésekben az önkormányzatokat megtévesztve azt állították, hogy rendelkeznek a vegyi fertőtlenítéshez szükséges szaktudással, anyagi és személyi feltételekkel és engedélyekkel.
A vádlottak a településekkel 1 hektár és 294 hektár közötti nagyságú területek fertőtlenítésére kötöttek szerződést. Ezek között volt, amely teljesen szükségtelen volt, például Magyarcsanád esetében, ahol a szerződésben rögzített 75 hektárral szemben egyetlen hektárt sem borított korábban víz.
Az önkormányzatok a fertőtlenítési munkák elvégzéséhez összesen csaknem 283 millió forint állami támogatást igényeltek a vis maior alapból, ebből csaknem 58 millió forintot utaltak át. Ezen kívül Tiszasziget a saját költségvetéséből további 16,5 millió forintot, Hódmezővásárhely pedig további 21,1 millió forintot fizetett ki.
Tóth Tibor tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során elmondta, hogy a szerződések megkötésekor már rendelkezésre állt az Országos Epidemiológiai Központ állásfoglalása, amely szerint a talaj záró fertőtlenítése csak kivételes esetekben szükséges, s erre a vádlottaknak kötelességük lett volna figyelmeztetni az önkormányzatokat.
A szerződésekben rögzített területek fertőtlenítésére mintegy 4400 tonna vegyszerre lett volna szükség, a cégnek csupán ennek legfeljebb a negyede állt a rendelkezésére, és dokumentáltan a terepen is csupán tíz ember dolgozott. Noha a bizonylatokban 114 nap munkavégzés szerepelt, azt maga az elsőrendű vádlott is elismerte, hogy csupán 45 napot dolgoztak a fertőtlenítésen.
Az önkormányzatok számára készített elszámolások is azt támasztották alá, hogy bizonyos feladatokat nem vagy nem szakszerűen végeztek el. Volt olyan település, ahol papíron 0,8 hektár fertőtlenítésén ugyanannyi ember tovább dolgozott, mint máshol azonos adottságú, de csaknem százszor nagyobb területen. Annak érdekében, hogy a munka elvégzését alá tudják támasztani, a vádlottak fiktív alvállalkozói megállapodásokat kötöttek, illetve valótlan tartalmú számlákat használtak föl.
Hogy volt régen...?
