Az önkormányzatok rosszul járnak, a mobilfizetési piac eddigi szereplői egyszerűen kiszorulhatnak a szolgáltatásból, miután a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. július elsejétől minden beszedett száz parkolási forintból nagyjából huszonötöt zsebre tesz majd. Az eddigi legnagyobb szolgáltató, az EME Zrt. kivár, szerződéseit élőnek tekinti, szerintük ősszel akcióba lép az Európai Bíróság – írja a hvg.hu.
Július elsején élesedik a 2011-ben elfogadott új mobilfizetési szabályozás. Ezzel párhuzamosan automatikusan megszűnnek azok a szerződések, amelyeket a parkolási cégek, többnyire az azokat fenntartó önkormányzatok kötöttek szolgáltatókkal. Eddig ezek alapján működött az autósok számára lehetővé tett mobilparkolás.
Az eddigi rendszerben az autós kifizette a parkolási díjat, melyben benne volt a szolgáltató (a mobil elszámoló ház) által felszámolt 60-90 forint úgynevezett kényelmi díj. Ez utóbbin a szolgáltatás rendszerétől függően a telefontársasággal osztozott. A parkolási közszolgáltató (például az önkormányzat parkolási cége) a szolgáltatónak fizetett a szerződésben foglaltak szerint. Július 1-től a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. a parkolási cégektől, illetve az önkormányzatoktól a beszedett díjak 10 százalékát kéri, ezen felül - amennyiben saját maga szolgáltat, akkor 50 forint, amennyiben viszonteladót iktat be, úgy 40 forint - kényelmi díjat szed be, tehát összességében a parkolásból befolyó összegek negyede az állami cég kasszájába folyik.
Készenlétben az EME Zrt.
A mobilfizetési piacot korábban jórészt lefedő EME Zrt. vitatja a szerződések automatikus megszűnését, és álláspontjuk szerint az Európai Bíróság sem látja jogszerűnek az önkormányzatok közösségi jogtól megfosztását, amelyet gyakorolva dönthetne egy közszolgáltatás, nevezetesen a parkolás szolgáltatásának módjáról. Bár a jogszabály végrehajtási rendelete leszögezi, hogy az európai joggal összhangban van mind a törvény, mind a rendelet, az EME Zrt. közleményében arra utal, hogy bírósági döntés még nem született az ügyben.
Az EME Zrt. közbeszerzési szakemberek véleményét kérte ki: szerintük a szerződések július 1-e után is hatályban maradnak. Amennyiben pedig az állami cég közvetlenül is szolgáltat a rendeletben meghatározott 50 forintos kényelmi díjak beszedése mellett, akkor a viszonteladóként bekapcsolódó cégek kénytelenek magasabb áron szolgáltatni, hiszen nekik az állami Zrt. felé is meg kell fizetni a szerződésben szereplő árakat. Ez pedig már nem teszi lehetővé rentábilis működésüket.
„Cukorkát és hableányt kell kínálnunk a parkolás mellé”
Mint azt a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. is közölte, a viszonteladóktól 40 forint kényelmi díjat várnak el minden díjfizetés után. Ha maga szolgáltat közvetlenül, akkor 200 forintos parkolási díj esetén a díjon felül még elkér az autóstól 50 forintot, a haszna a 250 forintból 70 forint lesz, miután a kényelmi díj mellett 10 százalékot kap a parkolási cégtől is.
Amennyiben viszonteladóként belép a rendszerbe egy piaci szereplő, annak haszna csupán a Mobilfizetési Zrt kasszájába befizetett 40 forint kényelmi díj után megmaradó összeg. Ha ugyanannyiért szolgáltat, mint az állami cég, akkor 10 forint per parkolási tranzakció. „Ekkora haszonból képtelenség egy céget működtetni", mondták a hvg.hu-nak piaci szakértők, így a viszonteladók kénytelenek magasabb díjat kialakítani, mint az állami cég, ez esetben viszont nagy valószínűséggel senki sem vásárol tőlük szolgáltatást, hacsak nem „cukorkát és hableányt” kínálnak a parkolás mellé, mint ahogy azt egyikük mondta.
A piacot jól ismerő informátoraink szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy léteznek olyan szolgáltatások, ahol már egyáltalán nincs kényelmi díj, hiszen internetes (felhő) alapú szolgáltatást kínálnak, bankkártyás forgalommal dolgoznak, lényegében nincs szükség az elszámolóházakban szokásos infrastruktúrára. Ezek számára a most élesedő rendszer a szolgáltatás értelmetlen drágítását jelenti. Összességében a változtatás azt eredményezi a szakemberek szerint, hogy maguktól kikopnak a piacról a viszonteladással próbálkozók.
Mások szerint elképzelhető, hogy van olyan viszonteladó, amely a kormánnyal való, más területet érintő, hosszabb távú együttműködés reményében benyeli a veszteséget. Az EME Zrt. közölte azt is: cégük folytatja a korábbi tevékenységét, mert nem engedheti meg magának, hogy mást tegyen. Hiszen - tették hozzá - amennyiben az Európai Bíróság úgy dönt, tarthatatlan a jelenlegi törvények szerinti rendszer, akkor készen kell állnia, hogy ne legyen zavar a szolgáltatásban.
Szeged: a mobilos bevételek fele megy az államnak
Szegeden már kiszámolták, hogy az új mobilfizetési rendszerben a parkolásból származó bevételük idén 30 millió forinttal csökken, a teljes évre számolva pedig ez jövőre már a duplája lesz. Hasonló arányú veszteségek elé néz a többi városi parkolási társaság is.
A Tisza-parti város volt az első, ahol Magyarországon bevezették a mobil parkolást még 2004-ban. A tevékenységet a Szegedi Közlekedési Társaság működteti, a parkolásból évente nagyjából 250-300 millió forint bevétel folyt be, aminek az utóbbi években 60 százalékát tette ki a mobilfizetés. Most ennek a bevételnek majdnem a fele megy majd az állami cég kasszájába.
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. honlapján közölt adatok szerint a településeken, ahol mobil parkolás van, a díjak egyelőre változatlanok maradnak, sőt az állami Zrt. azt közölte, hogy a jövő év folyamán a díjak akár csökkenhetnek is. A honlapon egyedülállóan a szegedi tarifák nincsenek feltüntetve, kiszámításuk folyamatban van, aminek az lehet az oka, hogy ez az egyedüli település, ahol a rendszer negyedórás és félórás tarifákkal is használható, és még a zónák is átjárhatók voltak.
Most az önkormányzati fenntartású Szegedi Közlekedési Társulásnak új szerződést kell kötnie, a korábbi automatikusan megszűnik, amiről pénteken dönt a városi közgyűlés. Hasonló folyamatok zajlanak más nagy önkormányzatoknál is, mint Pécs vagy Debrecen, ahol szintén ellehetetlenülhetnek a piaci mobilfizetési szolgáltatók.
"A kárért a kormány felel"
Az EME ZRt. hétfő este egy közleményt juttatott el a HVG szerkesztőségébe, amelyben nyomatékosítja, hogy a mobilfizetési piac államosítása az Európai Unió kötelezettségszegési eljárását vonta maga után, melynek keretében azt is vizsgálja, hogy a kormány EU jogba ütközően befolyásolja-e a normál piaci viszonyokat. Az EME álláspontja szerint a kormány megsérti az Alaptörvényt, az önkormányzati törvényt is, az okozott anyagi és jogi károkért pedig a kormány és az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel – áll a közleményben.
Hogy volt régen...?
