Csak egy hónapos, átmeneti segítséget kapnak a Buda-Cash ügy miatt tulajdonképpen fizetésképtelenné vált önkormányzatok. Arról egyelőre nincs szó, hogy mi lesz az elbukott pénzekkel. A mostani segély láthatóan csak az aktuális bér- és segélykifizetésekre lesz elég – írja a Világgazdaság.
A Magyar Közlöny különszámábanjelent meg a Buda-Cash botrányban károsult 67 önkormányzat megsegítéséről szóló kormányhatározat. Orbán Viktor miniszterelnök külön fogadta is az érintett települések vezetőit szerdán, ahol – Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki sajtóiroda vezetőjének közlése szerint – „megállapodás született arról, hogy a kormány közel 245 millió forint rendkívüli támogatásban részesíti a pénzügyi vészhelyzetbe került önkormányzatokat”. Igaz: a támogatást a nemzetgazdasági tárca államtitkára már hétfőn az Országgyűlésben is bejelentette.
A segítség azonban csak átmeneti lesz, és nem is túl nagy. A rendelkezés szerint a támogatás összegét az érintett 67 önkormányzatnak június végéig kell felhasználnia, ám legkésőbb júliusig vissza is kell azt fizetni az államkincstárnak. Az összegek alapján azonban úgy néz ki: csak egy-két hónap bér- és segélykifizetésének fedezetét kapták meg a károsult önkormányzatot.
A legtöbb támogatást most Vaja városa kapja, 25 millió forintot, míg a legkisebb összegű segítség Péterhida önkormányzatának megy: 140 ezer forint. Siklós 12,7 millió forintot kap, igaz a város – az új számlavezető pénzintézettől kapott hitel segítségével – meg tudta őrizni a fizetőképességét annak ellenére is, hogy 170 millió forintja ragadt bent a brókercéghez kötődő DRB bankcsoportnál. Almásfüzitő, amely a botrányban 700 millió forintos, 12 éves megtakarítást veszített el most egy fillért sem kap. Igaz, a település képes fizetni a béreket és a segélyeket.
Arról egyelőre nem esik szó a hivatalos tájékoztatásban, hogy a pórul járt önkormányzatok kapnak-e más támogatást. Havasi Bertalan csak arról tájékoztatott, hogy a miniszterelnöki megbeszélésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a botrány a „a felelőtlen devizahitezés mellett a 21. század legnagyobb hazai, intézményesített pénzügyi visszaélése.”
A sajtóiroda vezetőjének közlése szerint a kormány a teljes feltárásban érdekelt, „mert világos választ kell kapnia mindenkinek: hol a pénz?”. A kabinet konzultációt sürgetett a Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy milyen lépések szükségesek a pénzügyi ellenőrzés javításának tekintetében. (Az NGM kedden jelentette be, hogy számos pontból álló szigorító javaslatot tervez benyújtani a Parlamentnek.)
Hogy volt régen...?
