Alapvetően bizakodunk a 2018-as költségvetési tervezet helyi önkormányzatokat érintő részével kapcsolatban, a kistelepülések számára van jó néhány tétel, ami kedvezőbb annál, mint az előző években volt – közölte a Magyar Időkkel a Magyar Faluszövetség elnöke.
Szabó Gellért fontosnak tartja, hogy a feladatfinanszírozási tételeknél a minimálbér és a garantált bérminimum emelése beépül a központi támogatásba. Kiemelte: a kistelepüléseknek van külön fejlesztési keret.
– Az adóerő-képességet itt is figyelembe veszik, de legalább adott lesz a lehetőség. Nagy dolog, hogy idáig eljutottunk – tette hozzá.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke örömtelinek nevezte, hogy már májusban a jövő évi költségvetésről lehet beszélni. Ez szerinte annak köszönhető, hogy az ország kiszámítható gazdasági pályán van, ezáltal az állami költségvetés is, és így jól tervezhető egy önkormányzati büdzsé is.
– A finanszírozási, pénzügyi helyzet – városüzemeltetési és fejlesztési szempontból – biztonságos önkormányzati működést és feladatellátást tesz lehetővé, a források rendelkezésre állnak. A Modern városok program időarányos tételeit szintén tartalmazza a benyújtott költségvetési tervezet – tette hozzá.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint elfogadható a jövő év büdzsé helyi önkormányzatokkal kapcsolatos része azzal a kiegészítéssel, hogy szükségesnek tartja a köztisztviselői bértábla rendezését és a források biztosítását. Úgy vélik továbbá, hogy szükség lenne egy 50 milliárdos forintos hazai pályázati keretre, amelyből a 10 ezres lélekszám alatti, nem járásszékhelyek igényelhetnének fejlesztési pénzeket. Emellett fontosnak tartják, hogy a feladatfinanszírozási rendszert továbbra is folyamatosan felül kell vizsgálni.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a 2018-as költségvetés tervezete kapcsán úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok gyámság alá helyezése folyamatban van.
– Újabb feladatokat hárítanak át azokra az önkormányzatokra, amelyek saját bevétellel rendelkeznek, és ehhez csak részben adnak forrást, ez igaz például az óvodai étkeztetésnél.
Az iskolaállamosítás következtében megmarad a szolidaritási adó, ahol van bevétel, ott a költségeket újra az önkormányzatokra terhelik – fogalmazott Gémesi, aki szintén fájlalja, hogy az önkormányzati szakapparátus béremelését nem tervezték be a büdzsébe.
Hogy volt régen...?
