Megbírságolta a Magyar Államkincstár (MÁK) azokat az önkormányzatokat, amelyek nem teljesítették határidőre az elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségüket. Somogyból kilenc bírságról hallottunk, amit a MÁK egyelőre nem erősített meg. Az országos szórás nagy, úgy tudjuk, Vas megyében minden harmadik, mintegy hetven önkormányzat kapott bírságot. Információink szerint volt, ahol órákon, vagy akár perceken múlt az adatfeltöltés sikertelensége június 20-án: éjfél utánra csúsztak. Abszurd, amint az is az, hogy bagolyüzemmódban dolgozik a közigazgatás - írja a sonline.hu
A kincstár kérdésünkre szerdán nem közölt adatokat arról sem, hol, mivel és mennyit késtek, és mennyire bírságolták az önkormányzatokat. A bírság a nettó állami támogatás egy százaléka lehet, amit a felére mérsékelhet a MÁK. A gyakorlatban ez egy nagyobb község számára is „csak” néhány tízezres nagyságrendű szankció, de a polgármesterek ennek sem örülnek. A szankciót nem csak méltánytalannak, de igazságtalannak is tartják a települések, hiszen olyan rendszerben, változó jogszabályi és technikai kihívások között kell dolgozniuk, ami mint mondják, alkalmatlan a pontos munkavégzésre. Amikor egyszerre 3200 magyar önkormányzat töltené föl az adatokat az internetes rendszeren, a hálózat oly mértékben lelassul, hogy szinte csak munkaidő után, gyakran éjjel és hétvégén lehet dolgozni rajta.
És többen még így is bírságot kapnak. A pénzügyesek idegei romokban, van település, ahol a pénzügyi csoport egy emberként mondott föl. Az anomáliákat érzékelő érdekvédelmi szervezetek kedden küldtek levelet a polgármestereknek, hogy azok jelezzék a konkrét eseteket. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a Magyar Faluszövetség (MFSZ) átfogó, országos képet kíván kapni, hogy felléphessen a bírságok eltörléséért, és jelezhesse javaslatait az illetékes állami szerveknek.
A lapunknak egymástól függetlenül, nevük mellőzését kérve nyilatkozó köztisztviselők szerint a történet az év elején kezdődött, amikor új pénzügyi-számviteli szabályozás lépett életbe. A változás olyan horderejű, mint amikor átálltak a tanácsi rendszerről az önkormányzatiba, mondta egy közigazgatási szakember. Csakhogy az ehhez elvárt programok nem álltak rendelkezésre. Az állam forrást nem adott hozzájuk, a képviselő-testületek nagy része a fogát szívta a kiadás miatt. Az állami DOC-rendszer mellett négy-ötféle piaci állt rendelkezésre, de hogy melyiket válasszák, lutri volt. „Nem örülünk az ilyen választási szabadságnak”, mondták erről. Sok helyütt csak a negyedév végén döntött a testület a program-beszerzésről, jelentőst lemaradást okozva az adatfeltöltésben. A pénzügyesek azóta próbálják behozni a hátrányt.
– A mai napig töltjük föl az adatokat, így a napi munka szenved kárt – mondta egy több település gyakorlatát ismerő jegyző. – Az új rendszerbe nem lehetett a régiből konvertálni az adatokat, december végén mindent le kellett zárni, új lappal indultunk, rendező mérleget csináltunk, de útmutatást nemigen kaptunk. Képzéseket később szerveztek, de gyakran az előadók sem voltak képben. A kincstári kollégák sokszor visszakérdeznek, mert ők sem tudnak segíteni. A válasz a végén mindig az: uniós előírás, és bármi áron meg kell csinálni a feltöltéseket! A pénzügyi ügyintézők között állandó a forródrót, órákat beszélnek egymással, hogy kisilabizálják a megoldást. Az év eleji időhátrányt tetézi, hogy gyakran elölről kell kezdeni, amit megcsináltunk, mert változtatnak a programon...
Az önkormányzatoknak mintegy 30 féle adatszolgáltatási kötelezettségük van havonta, alkalmanként akár 500 adattal. A mostani leterhelt rendszerben akár percekig is állhat a hálózat egyetlen szám begépelése után. Esetleg mentés nélkül kiléptet a program. Egyik sem a nyugodt idegrendszer záloga. Nem csoda, ha munkaidő után és hétvégén dolgoznak. A rendszerhibák lehetnek a fogadóoldalon is, de a küldők hálózatát is érdemes volna átnézni.
A változások az önkormányzati támogatások átalakítása, a feladatfinanszírozás miatt is fontosak lehetnek. Az átállás bizonytalanságai után számos korrekció történt, hogy a kötelező önkormányzati feladatok hiányzó forrásait megkapják a települések. A pontos finanszírozáshoz pontos adatok kellenek. Ez régen is így volt, azonban a múlt év első felében még legfeljebb negyedéves mérlegbeszámolókat kellett készíteni, a költségvetési beszámolók, zárszámadások mellett. Most a mérleget havonta kell elkészíteni. A pontosság a mai gyakorlatban szinte biztos nem valósulhat meg, sok minden „ex has” kerül a rendszerbe. Így fordulhat elő, hogy megbírságolták a valós adatfelvitelre törekvőket, de nem kaptak szankciót azok, akik behazudták az adatokat.
A TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő korábban megállapodott Dancsó József MÁK-elnökkel (volt orosházi polgármesterrel és kisvárosi önkormányzati szövetségi elnökkel) arról, hogy az átállás időszakában moratóriumot hirdet a kincstár, és nem bünteti, különösképpen nem az objektív okból késlekedő önkormányzatokat. A moratórium, úgy látszik, lejárt, bár ezt vagy nagyon eltérően ítélik meg a megyei kincstári igazgatóságok, vagy a megyei informatikai hálózatok között vannak nagy különbségek. A TÖOSZ és az MFSZ szerint a korrektség érdekében érdemes tisztán látni, ezért június végéig várják a települések – minősítéseket mellőző, tényekre koncentráló – esetleírásait.
Hogy volt régen...?
