A kormány csütörtökön jóváhagyta a köztulajdonban lévő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál a munkáltatók és a szakszervezetek között született megállapodást, így azt meg lehet kötni az egyes vállalatoknál.
A munka törvénykönyve szerint a többségi állami tulajdonú szektorban nincs szabad béralku, elsősorban a tulajdonos határozza meg a bérmegállapodások tartalmát, ezért örvendetes, hogy már a tárgyalások megkezdésénél megszületett a döntés a 30 százalékos keresetnövekedésről – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A hároméves megállapodás idén átlagosan 13-14, a következő évben 11-12, a harmadik évben pedig 5 százalékos béremelkedést tesz lehetővé, az egyes években ágazatonként különböző lehet az eloszlás.
A MÁV csoport 36.800 munkavállalójából 12 ezret érint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, ami bértorlódást okozott – mondta Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke. A kormány döntése 2017-re 13 százalékos átlagos béremelést tesz lehetővé, a MÁV-nál 2017. január 1-jétől 25 ezer munkavállaló bére emelkedik 10-14 százalékkal. A szakszervezeti vezető szerint ez hatalmas lépés, emelkedhet a kezdő diplomás minimálbér, bizonyos munkakörökben rendezni lehet a nagy tapasztalattal rendelkező munkavállalók bérét. A szakszervezeti vezető szerint a megállapodás nemcsak arra lesz jó, hogy a bérről megállapodjanak, hanem hároméves középtávú együttműködési megállapodást fognak kötni a munkáltatóval, amely rendezheti például a korkedvezményes nyugdíjazás eltörléséből adódó problémákat, a munkaerőpiacról történő kivezetést, a csökkent képességű munkavállalók rekreációját, és része lesz a kollektív szerződés újragondolása is.
Az öt állami tulajdonú vízügyi vállalatnál mintegy 6500 munkavállalót érint a kormány döntése. Nagy szükség volt az aránylag magas szintű bérfejlesztésre – közölte Pető Sándor, a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetségének (VSZOÁSZ) elnöke. Azáltal, hogy a megállapodás három évre szól, jövőképet ad a munkavállalóknak, és reményeik szerint megállítja a munkaerő elvándorlását a víziközmű ágazatból. A vízügyi cégeknél a három évben átlagosan 13, 12, illetve 5 százalékos bérfejlesztés várható. A munkahelyi szakszervezeteknek le kell ülniük a vállalatok menedzsmentjével és áttekinteni, hogy „hol szorít a cipő”, melyik csoportot milyen mértékben érintheti a bérfejlesztés - mondta az elnök. Hozzátette, nem elégedettek teljes mértékben, még nagyobb bérfejlesztésre lenne szükség, de kezdetnek teljes mértékben elfogadható, és örvendetes a mostani emelés.
A kormány által meghatározottnál magasabb bérfejlesztést szeretnének, a jövő héten folytatódnak a bértárgyalások, mivel nem született kompromisszum – jelentette be a Közúti Közlekedési Szakszervezetnél (KKSZ) elnöke, Baranyai Zoltán. Felidézte, amikor 2015-ben a 24 Volán társaságot összevonták, hiányzott a bértömegtöbblet, amiből rendezni lehetett volna a régiósítás után a régión belüli bérfeszültségeket. Részben emiatt két év alatt hatalmas foglalkoztatási problémák keletkeztek, elsősorban az autóbuszvezetőknél. Úgy vélekedett, a bérfejlesztés első lépésként nagyban hozzájárul a volánosok jövedelmi helyzetének és munkakörülményeinek javulásához, a magasabb, kiszámítható jövedelem mellett kevesebben fogják elhagyni a szakmát, vonzóbb lesz a Volánnál dolgozni, de önmagában kevés lesz a foglalkoztatási problémák megoldásához.
A Magyar Postánál december elején kezdődtek a bértárgyalások, a megemelt minimálbért és garantált bért mindenki megkapta január 1-jétől, de ez teljesen elvitte a bérfejlesztésre fordítható összeget, ezért nagyon kellett a kormányzati segítség – mondta Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke. A postásoknál idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig legalább 6 százalékos bérfejlesztés lesz. Figyelembe vették a különböző bérpolitikai irányelveket, lesznek kiemelt területek, a többletjuttatás egy része odamegy, ahol a legnagyobb a fluktuáció. Ádám István bízik abban, hogy jövő héten meg tudnak állapodni a munkáltatóval, és márciusban kifizetik az emelést, amit nagyon várnak a dolgozók.
Kollektív erejű megállapodás ellen nem lehet jogszerűen sztrájkot hirdetni – felete egy kérdésre Halasi Zoltán, Palkovics Imre megerősítette: a megkötött megállapodás jogszabálynak számít, sztrájkot érdekvitában lehet hirdetni, ahol nincsenek jogszabály által meghatározott feltételek. A közszolgálati vállalkozások konzultációs fóruma más kérdésekben is szeretné összehangolni a szakmák, ágazatok igényeit, ezek között említette Palkovics a megszűnt korkedvezményes nyugdíjakat, A munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását. A szakszervezetek nem adják fel azt a törekvést, hogy a nemzetközi jog keretei között a sztrájk eszközét használni tudják.
Hogy volt régen...?
