Az önkormányzatok java alig szerez saját adóbevételt, kevesebb mint ötszáznak sikerül százmillió forintnál többre szert tennie. A gépjárműadóval trükköző települések a segélyekre adott támogatásoknál komoly előnyt élveznek – írja a Világgazdaság.
Nem hoz megváltást az önkormányzatok tömege számára a nemzeti ünnep - írja a NOL.hu. A szabályok szerint március 15-e egy sor helyi adó előlegfizetésének határideje, így eddig kell iparűzési adót, gépjárműadót és építményadót fizetni – felét most, felét pedig szeptember közepén. Elvileg a helyi adótörvényben meghatározott adókból hivatottak a helyhatóságok finanszírozni működésüket, ezt a bevételt pedig az állam is kiegészíti.
Valójában az önkormányzatok jelentős része nem tud érdemi adót beszedni, vagyis működése teljes egészében az államtól függ: támogatás és visszaosztott jövedelemadó határozza meg működésüket. Ennek fényében az önkormányzatiság intézménye is erősen kérdéses.
A Magyar Államkincstár adatai alapján 2013-ban – ez a legfrissebb gyűjtés – a teljes helyi adóbevétel 656 milliárd forint volt, ez összehasonlításképpen nagyjából fele a teljes évi áfabevételeknek. Ennek legnagyobb része iparűzési adó, s százmilliárd forint feletti még az építményadó.
Nehéz megállapítani, mekkora bevétel számít már tényezőnek, hiszen jellemzően a nagyobb bevételt nagyobb városok szedik be, ahol a lakosság száma is magasabb, így a helyi költségvetés is nagyobb. Valamilyen határ mégis húzható, aligha lehet elegendő egész évre tízmillió forintnál kisebb összeg, bármekkora is legyen a település. Az önkormányzatok feleennyi bevételt sem tudtak beszedni, esetükben gyakorlatilag értelmezhetetlen az önkormányzatiság saját bevétel hiányában. Érdemi bevételt – 100 millió forintot – azonban nagyon kevés település tudott beszedni: kevesebb mint 500. A milliárdos határt pedig százan sem tudták teljesíteni.
Hogy volt régen...?
