A főpolgármester-helyettes szerint az ÁSZ jelentése is igazolja, hogy a fővárosi önkormányzat a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, finanszírozza az állam működését, nem pedig fordítva.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése cáfolja azt a narratívát, hogy a városvezetés csődbe vitte a fővárost, állította egy háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Közölte: az ÁSZ hónapokon keresztül vizsgálta a főváros 2020-as, 2021-es, 2022-es és 2023 első félévének gazdálkodását. A február végi jelentésben három javaslatot fogalmaztak meg Karácsony Gergely főpolgármester számára: a jelentést tárja a Fővárosi Közgyűlés elé, legközelebb a pénzügyi bizottság írásos véleményét is csatolják a költségvetés benyújtása során, valamint felkérték, hogy továbbra is tegyen meg minden intézkedést a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében. Kiss Ambrus szerint az ÁSZ-jelentés nagyon jó választ ad arra az „inkább politikai, mintsem a számokon alapuló vitára”, hogy „akkor most csődbe vittük-e a fővárost, vagy (...) elherdáltuk itt a vagyont”.
Ezt a vitát az ÁSZ azzal zárta le, hogy a jelentésében megállapította: a fővárosi önkormányzat 2021-től „a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét” – mondta Kiss Ambrus, tehát a főváros finanszírozza az állam működését, nem pedig az önkormányzati rendszert finanszírozza a kormány.
Arra a kérdésre, hogy „hova tűnt a pénz?”, Kiss Ambrus azt válaszolta, hogy az ÁSZ-jelentésből az látszik: 2019-hez viszonyítva 2020 és 2022 között mindössze 24 milliárd forint többletbevétele volt a fővárosnak, helyi iparűzési adóból 3,4 milliárd. Ezzel szemben a működési célú kiadás 210 milliárd forinttal haladta meg a 2019 évit. Utóbbi összeg 30 százaléka, 63 milliárdot jelent a szolidaritási hozzájárulás – mutatott rá.
Kiss Ambrus megjegyezte: az ÁSZ azt is megállapította, hogy az említett három évet tekintve valójában nem volt rekordmagas az iparűzési adóbevétel.
Az ÁSZ-jelentés szerint a 2020-2022. évi költségvetési bevételek, szemben a 2019-es évvel, nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra – mondta a főpolgármester-helyettes, hozzátéve: a hiány 2020-ban volt a legnagyobb, akkor 22,8 százalékra rúgott, viszont ez 2022-re 9,3 százalékra mérséklődött.
A számvevőszék is megállapította, hogy a fővárosi önkormányzat kénytelen volt értékesíteni értékpapírjait a hiányzó forrás biztosítására. A jelentés szerint továbbá a többlettámogatás nyújtását alapvetően az energiaárak jelentős emelkedése és a gazdasági társaságoknál végrehajtott bérfejlesztések indokolták.
Tehát amikor az a kérdés, hogy „hova ment el a pénz”, az a válasz, hogy elment szolidaritási hozzájárulásra, energiaárakra, bérfejlesztésre és a kiesett BKK-bevételekre. Az utóbbi kapcsán rámutatott arra, hogy míg 2019-ben az utasok 67,3 milliárd forintot fizettek a közösségi közlekedésre, addig 2020-ban 42,6 milliárdot, 2021-ben 41,9 milliárdot, 2022-ben pedig 56,3 milliárdot. Tehát a 60 milliárdos kiesést bele kellett tenni a rendszerbe – mondta Kiss Ambrus.
A főpolgármester-helyettes idézett a jelentésből, amely szerint „a felhalmozási költségvetés egyenlege is folyamatosan negatív összegű volt. (...) finanszírozásuk döntően saját forrásból történt, mivel a központi támogatások, uniós források elmaradtak, továbbá fejlesztési célú hitelfelvételhez a kormány nem járult hozzá”. Tehát itt megint keletkezett egy különbség, amit „a főváros kénytelen volt berakni, nem elherdálta” – fogalmazott.
A főpolgármester-helyettes kitért arra is, hogy az ÁSZ a Lánchíd felújításánál megállapította: a rekonstrukciót teljes összegben saját forrásból finanszírozta a fővárosi önkormányzat, mivel a 2019-es kormányhatározat szerinti 6 milliárd forint állami támogatást nem kapta meg. Elmondta, hogy a jelentés szerint a cégháló mérete a 2019 évvégi induló 58 gazdasági társaságról 2022 év végére 45 gazdasági társaságra csökkent.
Ugyanakkor az ÁSZ azt is megállapította, hogy társaságok cégháló szintű eladósodottsága az eladósodási mutató alapján 2020-2022-ben romlott. A meghatározó társaságok közül kizárólag a Fővárosi Vízművek Zrt. eladósodási mutatója emelkedett a kedvezőtlen érték fölé, viszont egyes színházak – a Bábszínház, a Kolibri Színház, a Margitszigeti Színház és az Új Színház – esetében volt leginkább jellemző az eladósodás kedvezőtlen szintje – mondta Kiss Ambrus, hozzátéve, hogy ezek épp azok a színházak, amelyeknek a finanszírozását egy 2020-as megállapodás értelmében a kormány átvette a fővárostól. Kiss Ambrus megjegyezte, ha csődbe vitték volna a fővárost, akkor valószínűleg nem a fent említett három ajánlást tette volna az ÁSZ.
A főpolgármester-helyettes végül közölte, hogy a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke ügyében indult per folytatódik az Alkotmánybíróságon. Elmondta azt is, hogy a nyári időszakra felemelik a folyószámla-hitelkeretet. Kérdésekre válaszolva közölte, hogy jelenleg a főváros folyószámlája mínusz 14 milliárd forinton áll.
Hogy volt régen...?
