Növekszik a társadalmi igény a szociális földprogramra, ezért az e célra az idén elkülönített 250 millió forintos megemelt pályázati keretösszeg 2014-re is megmarad, de akár még nőhet is. A szociális ellátórendszerbe illeszthető földprogram elsősorban a hátrányos helyzetű családoknak nyújt különféle kedvezményes juttatásokat a megélhetéshez, az önálló egzisztencia kialakításához.
Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Kovács Zoltán mondta el az MTI-nek. A programban tavaly 101, az idén már 151 település nyert el pályázati támogatást. Vetőmagot, palántát és fiatal jószágokat oszthattak ki az önkormányzatok. Az idén már mintegy 500 hektárnyi földet műveltek meg a programban részt vevők. E földek rendszerint az adott önkormányzat saját vagy bérelt területei, de több helyen az örökös nélkül maradt, a falun belüli kihalt házak kertjeit is hasznosítják közmunkások bevonásával – számolt be az államtitkár.
A mintaként szolgáló szociális földprogram munkaalkalmat jelent, a megtermelt zöldség-gyümölcs a helyi közüzemi, iskolai konyhákat is ellátja nyersanyaggal. Van, ahol szociális bolthálózat épül a termékek helybeni kedvezményes értékesítésére. Az érintett települések polgármestereinek tapasztalata szerint a mintaprogram hasznos az egész közösségre nézve. A segélyek helyett az értelmes munka által az emberek önbecsülése nő, az adott falu az önellátásra törekedhet, a családok kiegészítő jövedelemhez juthatnak. Mindez együtt az életminőségre is jótékony hatást gyakorol, a fiatalok szívesen maradnak a településen – mondta Kovács Zoltán.
Az MTI körképe néhány településről, ahol szociális földprogram működik:
Faddon (Tolna megye) idős emberek már nem művelt háztáji telkeit bérelte ki az önkormányzat, és az így 2,5 hektáron állástalan helyiek az általános iskola konyhájának termesztenek zöldséget. Fülöp János polgármester elmondta, hogy az ültetvényt a szezonban 15-20 közfoglalkoztatott gondozta, borsót, zöldbabot, hagymát, mákot, burgonyát, paprikát, paradicsomot termesztettek. Az önkormányzat öntözőrendszert is kiépített, amivel elkerülhették az aszálykárokat. A helyben termesztett, vegyszermentes zöldség a 320 iskolás gyermek étkeztetéséhez szükséges nyersanyag csaknem az egészét fedezi.
Sóshartyán (Nógrád megye) polgármestere, Tóth Gabriella arról adott tájékoztatást, hogy a településen a kiskertek műveléséhez vetőmagot osztottak, a jelentkezők naposcsibéket kaptak. A burgonyaföldet közmunkások művelték. Pályázaton elnyert pénzből két tehenet is vásároltak, azóta az állomány már ötre duzzadt. A jószágokat az önkormányzat tulajdonában álló, közmunkások által rendbe hozott istállóban tartják, az állatok gondozását, fejését idős, a gazdálkodáshoz értő helyiek útmutatása szerint közmunkások végzik. A pályázati pénzből egy kis tésztaüzemet is berendeztek, az itt főzött tészta az óvoda, iskola konyhájára kerülhet.
Besenyszög (Jász-Nagykun-Szolnok megye) állandó résztvevője a szociális földprogramnak. A faluban és környékén kevés a munka. Balogh Zoltán polgármester szerint a rendszeres szociális segélyre szoruló, a sokgyerekes szegény családok közül elsőként 20 család kapott két-két fiatal mangalica sertést és takarmányt. Ezután újabb rászorulók jelentkeztek, akik süldőket, előnevelt csirkéket kaptak. A program kibővült, például az önkormányzat földjén 3300 homoktövis-palántát telepítettek közmunkások bevonásával. Ezen kívül vetőmagot is kapnak a rászoruló családok. Jövőre újabb családokat szeretnének bevonni a programba - mondta a polgármester.
Homrogd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) polgármestere, Juhász Imre arról számolt be, hogy a napokban 25 közmunkás gyűjti a csipkebogyót, a kökényt. A termésből a szociális földprogram pályázati pénzén vett üstben főznek lekvárt, ami az óvodás, iskolás gyerekek étkezését teszi változatosabbá.
Rozsály (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) alig 800 lelkes falu, évek óta az önellátás megvalósítására törekszik, amihez a szociális földprogramra is támaszkodhatnak. Sztojka Zoltán polgármester tájékoztatása szerint a település összesen 90 hektáron gazdálkodik, főként paradicsomot, burgonyát, hagymát, paprikát termesztenek, de van dió- és meggyültetvényük is. Ezekre a terményekre épül a falut ellátó szervezet. Hetven helyi közmunkásért dolgozik a földeken. A település alapítványa által üzemeltetett, a helyi őstermelők termékeit kínáló szociális boltban pedig főként szintén helyi fiatal munkanélküliek dolgoznak. Most épül az a 67 millió forintból megvalósuló gyümölcsfeldolgozó, ahol aszalványok, gyümölcslevek, lekvárok készülnek majd, saját ellátásra, illetve értékesítésre.
Hogy volt régen...?
