Sok önkormányzat hitelfelvételre kényszerülhet, így újra eladósodhat, hiába konszolidálta őket az állam öt évvel ezelőtt. Már januárban többen jelezték, hogy a jelentősen dráguló építőipari szolgáltatások miatt nem fognak annyiból kijönni a beruházások, ahogy azt korábban gondolták.
A dráguló építési beruházások a közel hatezer pályázat kétharmadát teszik ki. Több önkormányzat is abban bízott, hogy a kormány kisegíti őket a bajból. Még három évvel ezelőtt kellett összeállítaniuk az önkormányzatoknak a terveiket, hogy milyen beruházásokat szeretnének a településükön, majd ezeket a megyei közgyűlések összefésülték, jóváhagyták. Az átalakuló bírálati rendszer miatt azonban húzódott a TOP-projektek értékelése, tavaszig kellett várniuk, időközben azonban a polgármestereknek azzal kellett szembesülniük, hogy a projektek befejezéséhez pluszforrásra lesz szükségük – vázolja fel a helyzetet a hvg.hu.
A választások előtt még arról lehetett hallani, hogy a kormány majd az önkormányzatok hóna alá nyúl, bár többen ezt már akkor is kétségbe vonták, hiszen az operatív programok 100 százalékos támogatásúak, az uniós szabályok miatt ehhez önerőt nem lehet tenni. Marad a projektek műszaki tartalmának a csökkentése, csakhogy az energetikai korszerűsítéseknél a műszaki tartalom csökkentésével éppen az indikátorok teljesítését, azaz a pályázat célját hiúsítanák meg. Az elmúlt hónapban fórumokat tartottak a megyeszékhelyeken, ahol információink szerint azt világossá tették, hogy pluszpénzt nem ad a kormány.
Több településen hitelt vennének fel, hogy kipótolják a szükséges költségeket, ám arra maga Lázár János, a térség parlamenti képviselője figyelmeztette a települést, hogy a százszázalékos intenzitású támogatás mellett nem valószínű, hogy ezzel szabályszerűen lehet pótolni a hiányzó összeget. Így akár vissza is kérhetik a támogatást.
A projekteket kezelő Innovációs és Technológiai Minisztériumnál tisztában vannak a beruházások drágulásával, de pluszforrásuk nincs az önkormányzatok kisegítésére. A 2017. februári kormányrendeletre hivatkozva viszont azt írták, hogy költségnövekmény bejelentésére van mód, amennyiben ez a 30 százalékot nem haladja meg, igaz, adott esetben igazságügyi szakértőt is kirendelhetnek.
Az érintettek szerint azért aggályos, hogy ily módon kérjenek pluszpénzt, mert ennek benyújtásához például szükséges a közbeszerzés lebonyolítása, ami megint csak költséget jelent az önkormányzatok számára. Arra ugyanakkor nincs garancia, hogy ez esetben a költségek növekedése nem haladja meg a 30 százalékot, ami felett már semmilyen támogatásra nincs lehetőség. Ráadásul, az idő is szorítja a helyhatóságokat, mivel a pályázatokat a legtöbb esetben az év végéig meg is kellene valósítani.
Hogy volt régen...?
