Augusztus és október között átlagban 115 ezerrel, 4 millió 266 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, ez 2,8 százalékos növekedés. A 15-64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája 64,9 százalékra nőtt, ami 2,2 százalékponttal nagyobb arány az egy évvel korábbihoz hasonlítva – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
A 15-64 évesek korcsoportjába 4 millió 229 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közül. Az összességében 115 ezres növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac és a közfoglalkoztatás egyformán 52-52 ezerrel járult hozzá, míg a külföldi telephelyeken 11 ezerrel dolgoztak többen. Más oldalról a foglalkoztatottak számának növekedésből 88 ezer a munkaerőpiacon jelenlevő gazdaságilag aktív népesség létszámának emelkedéséből, 27 ezren pedig a munkanélküliek közül jöttek.
A legjobb munkavállalási korú, 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 81,3 százalékra emelkedett. Az idősebb, 55-64 éves foglalkoztatottak száma 4,0 százalékponttal 46,5 százalékra nőtt. A 15-24 évesek korcsoportjából 294 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal 26,9 százalékra nőtt.
A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,6 százalékkal 2 millió 298 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal 71,4 százalékra nőtt. A 15-64 éves női foglalkoztatottak száma 2,7 százalékkal 1 millió 932 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal 58,5 százalékra javult.
A 20-64 éves korcsoportban - amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre - a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal 69,8 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,9, a nőknél 62,9 százalék - közölte a KSH.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint tovább erősödhet a foglalkoztatási szándék. Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott, hogy 4 millió 266 ezerrel a rendszerváltás óta nem látott szinten van a foglalkoztatás. A szezonális hatásoknak megfelelően kis mértékben, ezerrel nőtt a foglalkoztatás augusztus-október között a július-szeptemberi átlaghoz képest. A foglalkoztatottak számának emelkedése részben a közfoglalkoztatottak több mint 52 ezres növekedésének köszönhető, de a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, hogy az elsődleges munkaerőpiacon is 51 700 új munkahely keletkezett egy év alatt - hangsúlyozta az elemző, hozzátéve, hogy a külföldön dolgozók létszáma 11 200-zal bővült.
Suppan Gergely szerint kedvező, hogy a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma 88 200-zal nőtt, így a nem aktívaké 3 millió alá, 2,978 millióra csökkent. Biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. Szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 6 százalék közelébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, de a szezonális hatások miatt a jövő év elején újra meghaladhatja a 7 százalékot, míg a jövő év második felében már 6 százalék alá csökkenhet. A szakértő szerint így idén 6,9 százalékra, jövőre 6,5 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról.
Barczel Vivien, az Erste makroelemzője szerint a következő hónapokban a szezonális hatások miatt nőhet a munkanélküliség, de ő is úgy vélte, hogy éves átlagban nem haladja meg a 7 százalékot, 6,9 százalék lehet. Hozzátette: 2016-ban átlagosan 6,4 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta. Az augusztus-októberi 6,4 százalékos munkanélküliségi ráta megfelel a várakozásaiknak. Azt, hogy az előző mért három hónaphoz képest nem változott a ráta, a mezőgazdasági idénymunkák kifutása okozta. Barczel Vivien hozzáfűzte: a nyári bővülés után a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a közfoglalkoztatás keretében kínált állások száma is csökkenhetett.
Hogy volt régen...?
