Összesen harminc közfoglalkoztató esetében tártak fel súlyos szerződésszegést, közel negyedmilliárdnyi szabálytalanul felhasznált támogatást kell visszafizetni, hat közfoglalkoztatóra pedig rendbírságot szabtak ki – írja a Magyar Nemzet.
Tizenkét esetben olyan súlyos visszaélés történt, hogy a hatóságok feljelentést tettek egyebek között sikkasztás és költségvetési csalás gyanúja miatt – derül ki a Belügyminisztérium a lap által megismert beszámolójából, amely a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos tavalyi hatósági ellenőrzések eredményeit összegzi.
A súlyos szabálytalanságot elkövető harminc közfoglalkoztató esetében visszafizetési kötelezettségről született határozat, ez a már kifizetett támogatási összeg részben vagy egészben történő (egyes esetekben kamattal, illetve késedelmi pótlékkal növelt) visszaszolgáltatását jelenti. Országosan összesen 287,5 millió forintot követelnek vissza a hatóságok, a múlt év végéig azonban csak alig több mint az esetek felében történt meg a pénz legalább egy részének visszaadása. A BM szerint a visszafizetési folyamat lassúsága mögött általában a még folyamatban lévő hatósági eljárás áll, és az is gyakori, hogy a szerződést szegő közfoglalkoztató (leggyakrabban települési önkormányzat) részletfizetést kér. Az sem ritka, hogy a település nem tud miből fizetni. A legtöbb szabálytalanságot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közfoglalkoztatók követték el, nekik kell a teljes összeg több mint felét, 144,9 milliót visszafizetniük. A második legnagyobb visszafizetési kötelezettség Bács-Kiskun megyét terheli, ott már „csak” 35 millió forintot használtak fel szabálytalanul. Nyolc megyében – például Tolna, Győr-Moson-Sopron, Vas vagy Csongrád – nem történt jelentős szabályszegés.
A legsúlyosabb esetekben feljelentést tettek a hatóságok. Tíz esetben ismeretlen tettes, két esetben konkrét személy ellen született feljelentés a többi között költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése, a közfoglalkoztatási program költségeire folyósított támogatás céltól eltérő felhasználása, illetve sikkasztás gyanúja miatt.
Egyébként a kormányhivatalok 2016-ban összesen több mint ötezer közfoglalkoztatási programot ellenőriztek, ez mintegy 177 ezer közmunkást érintett. A vizsgálatok kiterjedtek a foglalkoztatás helyszíni megvalósítására, a munka- és védőeszközökre, a programokban megtermelt javak felhasználására, valamint arra, hogy a termékek és termények értékesítése során szerzett bevételt az önkormányzatok visszaforgatják-e a közfoglalkoztatási programba.
A Belügyminisztérium leszögezte: több megyében tapasztalható volt az adminisztratív munkák minőségi javulása, illetve a korábbi, mindennaposként elkönyvelt hibák arányának csökkenése, de az ellenőrök továbbra is rendszeresen találkoznak hiányosságokkal. Gyakori hiba például, hogy késedelmesen állítják ki a közfoglalkoztatási jogviszonyra létrejött szerződéseket, illetve helytelen bérbesorolást alkalmaznak. Jellemző az is, hogy hiányoznak vagy hiányosak a munkaköri leírások, helytelenül vezetik a jelenléti íveket, és nem megfelelően tartják nyilván a szabadságokat. Gyakoriak a létszámfeltöltéssel kapcsolatos problémák is, nagy a fluktuáció, és az is előfordul, hogy az érintett álláskereső nem vállalja el a feladatot, illetve fizikai vagy mentális állapota miatt nincs kész a munkára.
Az is rendszeresen előfordult, hogy az ellenőrzéskor a közfoglalkoztatottak közül többen nem is voltak a munkaterületen, vagy nem azt a munkát végezték, amit a program szerint kellett volna. Gyakori hiba volt az is, hogy részben vagy teljesen hiányzott a részletes nyilvántartás a megtermelt javakról, illetve az előállított termékekről, és egyáltalán nem vagy pontatlanul vezették a nyilvántartást a beszerzett nagy értékű tárgyi eszközökről.
A beszámolóban néhány konkrét példát is hoztak a súlyos szabálytalanságokra. Előfordult például olyan eset, hogy miközben papíron az önkormányzat egyik paprikaültetvényén kellett volna dolgozniuk a közmunkásoknak, az ellenőrök egy az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó földjén találták őket. Az ügy miatt megszüntették a támogatási szerződéseket, és több mint 35 millió forint visszafizetésére kötelezték az önkormányzatot. Ehhez hasonló ügy volt, amikor egy másik településen kilenc közmunkást az egyik helyi egyéni vállalkozó által üzemeltetett konyhán találtak, ahol kisegítői feladatokat láttak el, holott az állam által fizetett bér fejében az önkormányzatnak kellett volna munkát végezniük. A támogató hatóság szigorúan járt el, megszüntette mind a kilenc ember közfoglalkoztatási jogviszonyát, és döntött az utánuk kiutalt támogatás késedelmi pótlékkal növelt összegének visszaköveteléséről. Ezen túl az illetékes munkavédelmi és munkaügyi hatóság kötelezte az egyéni vállalkozót, hogy az érintett munkásokat munkaviszony keretében foglalkoztassa.
Másik településen a támogatott program keretében a helyi önkormányzati bérlakásokat kellett volna felújítani, ám a munkálatokat meg sem kezdték, helyette kerti lugast építettek és térköveztek, illetve a szociális szövetkezet épületének felújításán dolgoztak. Az ellenőrzés után azonnal megszüntették a támogatás további folyósítását, és a már kifizetett pénz késedelmi kamattal növelt összegét (8,6 millió forint) visszakövetelték. Komoly tanulságokat lehet levonni annak a mezőgazdasági programnak az ellenőrzéséből is, ahol azt állapították meg a hatóságok, hogy az összesen négyfős, növénytermesztésre, állatgondozásra és sajtgyártásra specializálódott programban két ember foglalkoztatása indokolatlanná vált. A beszerzett borjú ugyanis nyáron megszökött, a szarvasmarhát szeptember elején kölcsönadták, a programban vállalt baromfitartásnak pedig nyomát sem találták az ellenőrök.
Tavaly egyébként összesen 255 panasz érkezett a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatban a hivatalokhoz, de a Belügyminisztérium szerint a bejelentések döntő többsége, 71,3 százaléka megalapozatlannak bizonyult.
Hogy volt régen...?
