A Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett kulturális közfoglalkoztatás program a példája annak, hogy a közfoglalkoztatásban nemcsak fizikai, hanem szellemi értéket létrehozó munka is zajlik, amely kulturális területen az érettségizettek, diplomások számára nyújt segítséget, egyben hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon az unós átlagnál alacsonyabb a munkanélküliségi ráta.
A kulturális közfoglalkoztatás program szeptember 1-jén elindult második üteme 1350 településen, 2290 partnerszervezet bevonásával több mint 4500 álláskereső számára nyújt teljes munkaidős foglalkoztatást – jelentette be a kormányszóvivő, Kurucz Éva Pécsett sajtótájékoztatón.
A kulturális közfoglalkoztatási programot tavaly novemberben indította el a kormány. Minden harmadik település érintett volt benne, résztvevői 38 ezer kulturális rendezvény megszervezéséhez járultak hozzá. Kiderült, hogy a kezdeményezés sokkal több, mint egy egyszerű foglalkoztatási program, mert óriási szerepe van a közösségteremtésben – mondta Kurucz Éva.
A kezdeményezés része a kulturális közfoglalkoztatottak szakmai felkészítése is, ehhez a Nemzeti Művelődési Intézet külön képzést akkreditált. "A tapasztalatok szerint a közösségi asszisztens, a közösségi koordinátor és a közösségi munkás munkakörökben tevékenykedő közfoglalkoztatottaknak azáltal, hogy értékes, hasznos munkát végeznek, nő az önbecsülésük és sokkal magabiztosabban, nagyobb lehetőségekkel tudnak kilépni a nyílt munkaerőpiacra" – mondta a kormányszóvivő.
A program első ütemében 4000 kulturális közfoglalkoztatott állt munkába, számuk később meghaladta a 4500-at. A kormányzat a második ütemben 4500 embernek adott lehetőséget, s jó esély van arra, hogy a létszám 5000 fölé emelkedik – számolt be bővülésről Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Szerinte a kulturális szféra a közfoglalkoztatásnak az a szegmense, ahonnan a legsikeresebben lehet átlépni a munkaerőpiacra. "A települési önkormányzatoknál, civil szervezeteknél és egyebek mellett egyházaknál dolgozó érintettek 22 százalékát továbbfoglalkoztatják, tehát valódi munkahelyen folytathatják tevékenységüket" - mutatott rá.
Példaként hozta fel, hogy a pécsi Zsolnay-negyedben a program első körében 3 közfoglalkoztatott vett részt - egyet teljes állásban alkalmaztak tovább -, a második ütemben már 6 közfoglalkoztatott került a negyedbe. Arról is beszélt, hogy a kormány számára a közfoglalkoztatottak számának növelése a szférában a kulturális alapellátás megszervezése miatt is fontos. Ennek lényege, hogy a kultúrafogyasztásból ma még kieső területeket, csoportokat bevonva a társadalom minél szélesebb köréhez eljusson a minőségi kultúra, ehhez pedig nagy segítséget ad a kulturális közfoglalkoztatás.
Hogy volt régen...?
