Márciusban hatezeregyszáz közfoglalkoztatottal indul a harmadik kulturális közfoglalkoztatási program. A kulturális közfoglalkoztatottak részt vesznek a települési értékek feltárásában, a helyi rendezvények megvalósításában, a helytörténeti gyűjtemények bővítésében, a közösségi élet újraszervezésében, valamint a kulturális alapellátás bővítésében.
A harmadik kulturális közfoglalkoztatási program várhatóan 2016. február 29-éig tart. A program feltételeit, így a kulturális közfoglalkoztatás keretszámát is a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási támogatási programja biztosítja. „Értékalapú közösségszervező munkálatokat szeretnének életre hívni, és a kultúra terjesztésével egy minőségibb életszínvonalat biztosítani azok számára is, akik eddig nem fértek hozzá a kulturális javakhoz vagy közösségekhez” – mondta a harmadik kulturális közfoglalkoztatási programról tartott sajtótájékoztatón Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Hangsúlyozta: a kulturális közfoglalkoztatottak számának 6100 főre emelésével a települések kétharmadára jut majd szakember.
A programot koordináló Nemzeti Művelődési Intézet adatai szerint a program iránt évről évre nő az igény: az első két évben tapasztalt, átlagosan kétezer önkormányzat, civil szervezet és intézmény igényéhez képest most az Emmi által meghirdetett regisztráción 3500 partnerszervezet jelezte részvételi szándékát. A szervezetek között a legnagyobb mértékben az önkormányzatok száma nőtt: számuk meghaladja az 1600-at, de a részvevő kulturális intézmények, civil szervezetek, közhasznú társaságok, egyházak és egyházi szervezetek száma is egyre nagyobb.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a kulturális közfoglalkoztatás sikerességét bizonyítja, hogy az első szakaszban részt vevők 22 százaléka, vagyis csaknem negyede el tudott helyezkedni a program alatt, vagy azt követően. A még folyamatban levő második programban pedig az első négy hónapban a közfoglalkoztatottak tíz százaléka tért vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
Hogy volt régen...?
