A közfoglalkoztatottak, a nyugdíjasok és a kisgyermekes anyák is jelentős munkaerő-tartalékot jelentenek az elsődleges munkaerőpiac számára – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a napokban, sajtótájékoztatón.
A nyugdíjasok foglalkoztatásának bővítésére hozták létre a nyugdíjas szövetkezeteket, a kisgyermekes anyák számára pedig egyebek mellett a rugalmas munkaidőbeosztás bevezetése jelenti a megoldást – mondta az államtitkár. Arról is beszámolt, hogy folytatódik a közfoglalkoztatattok versenyszférába jutását segítő program, amelyben 2016-ban 4400-an, tavaly pedig 4700-an igényeltek támogatást.
Az eddigi kormányzati foglalkoztatáspolitikai intézkedések három területre összpontosítanak: a képzésekre, a munkaerő mobilitásának fokozására és a foglalkoztatás bővítésére - folytatta Cseresnyés Péter –, az elmúlt időszakban a szakképzésben, a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben is jelentős változások történtek. Mindez azt szolgálta, hogy a képzések alkalmazkodjanak a piaci igényekhez. A felnőttképzésben például idén már lehetőség van rövid időtartamú, körülbelül 30 órás tanfolyamok, úgynevezett betanító képzések indítására, ezek csak a cégek igényeit veszik figyelembe. Például: ha a vállalat egy új gépet vásárol, akkor ennek a kezelését egy rövid ciklusú képzésben tanulhatják meg a dolgozók, ez lehetőséget teremt egy bizonyos munkakör gyors betöltésére.
A munkaerő mobilitását segítő intézkedések közül kiemelte, hogy több mint 30 ezer forinttal nő az albérleti támogatás összege, idén ugyanis a minimálbér 60 százalékára, 82.800 forintra emelkedett az az összeg, amivel a munkáltató havonta segítheti dolgozójának lakhatását. Továbbra is adómentes a dolgozók elhelyezése azokon a munkásszállókon, ahol egy lakóhelyiségben egy dolgozót helyeznek el. Ezen felül pedig idén már másodszor írtak ki pályázatot önkormányzatok részére munkásszállók építésére, 5 milliárd forintos keretösszegből.
Január 6-tól munkahelyteremtő beruházásokra 5 milliárd forintos keretösszegben hirdetett pályázatot a kormány a mikro, kis és közepes vállalkozásoknak. A program vélhetően 3000 új munkahely létrejöttéhez járul majd hozzá.
2010-ben a fiatalok munkanélkülisége nagyjából ugyanolyan szinte állt Magyarországon, mint Görögországban és Spanyolországban: 30 százalék körül – vette át a szót az NGM helyettes államtitkára, Simon Attila. Ezzel szemben a legfrissebb adatok szerint Magyarországon a fiatalok munkanélküliségi rátája már 10,4 százalékra csökkent. Ez szerinte az ifjúsági garanciarendszernek és a kiszámítható gazdaságpolitikának köszönhető. A 186 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett ifjúsági garanciarendszer 2015-ben indult el, és egészen 2021 októberéig tart. A program célja, hogy bértámogatással, képzésekkel segítse a 25 év alatti nem dolgozó, nem tanuló fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését.
2017-es, november végi adat szerint 50 ezer fiatal bértámogatással helyezkedett el, több mint 26 ezren pedig piacképes szakképzettség megszerzésére kaptak lehetőséget. A 2016 februárjában indult gyakornoki program a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat célozza, hogy frissen végzett, de gyakorlati tapasztalatot még nem szerzett fiatal álláskeresőket vegyenek fel, és mentorálják őket. A program keretösszege 30 milliárd forint, a vállalkozások 2,3 millió és 30 millió forint közti támogatást igényelhetnek. Már közel 1750 munkáltató részesült támogatásban, és 4100 olyan szakképzett fiatal van, akiket ezzel a programmal sikerült elhelyezni.
Hogy volt régen...?
