Bár már nem lehet diplomával rendelkező regisztrált munkanélkülieket közmunkára kötelezni, továbbra is több ezer diplomás vállal közmunkát, főleg kulturális területen. Sokan vannak, akik szakirányú végzettségüknek megfelelő feladatokat látnak el megalázó fizetésért.
Október elején jelent meg a Facebookon egy bejegyzés, miszerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (BTK) Művészettörténeti Intézete diplomás közfoglalkoztatás keretében új kollégát keres digitalizációs munkára. Azonban ez nem hagyományos értelemben vett állás, jelentkezni is csak regisztrált munkanélküliként lehet, a fizetés pedig – mivel közfoglalkoztatásról, azaz közmunkáról van szó – nem éri el a minimálbért sem, végzettségtől függően a legmagasabb összeg is csak nettó 80 ezer forint. Elsőre meglepő lehet, hogy az MTA is ezt teszi, ám a diplomások közfoglalkoztatása a jelentős kulturális intézményeknél is évek óta bevett szokás.
A kulturális közfoglalkoztatásra vonatkozó első program 2012-ben indult, azt az azóta már átalakult Magyar Nemzeti Digitális Filmarchívum és a Nemzeti Művelődési Intézet (ez évtől már Forum Hungaricum Nonprofit Kft. és NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. – CS.-E. E.) dolgozta ki és bonyolította le. A digitalizációs feladatokra a kultúra számos intézményében átmeneti munkát tudnak biztosítani olyan regisztrált munkanélkülieknek, akik minimum érettségivel rendelkeznek. Ezenkívül a Művelődési Intézet nagy missziója, hogy az ország olyan területén is foglalkozzanak kulturális feladatokkal, ahol eddig erre forrás hiányában nem volt lehetőség. A program támogatásáról minden évben a Belügyminisztérium (BM) dönt, a munkáltatói jogok pedig néhány kiemelt intézményt illetnek meg. Ilyen például a Művelődési Intézet, a Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár vagy a Magyar Nemzeti Levéltár, amelyek a saját területükön gondoskodnak arról, hogy országszerte alkalmazzanak közmunkásokat, ha van rá igény. Igény pedig van, mivel a közfoglalkoztatottak bérét nem az adott intézmény, hanem a BM állja, sőt, a munkához szükséges eszközöket (főképp számítógépeket) is az állam biztosítja – igaz, több helyre csak a program végén (március helyett októberben) érkeztek meg a beígért gépek.
A közfoglalkoztatási forma egyik lényeges jellemzője az átmenetiség: egyhuzamban csak 11 hónapig lehet valakit alkalmazni, remélve, hogy a program lezárta után az illető visszakerül a teljes értékű munkaerőpiacra. Ez idő alatt a kulturális közmunkások nemcsak digitalizálhatnak, hanem lehetőség van közösségi koordinátorként, közösségi asszisztensként vagy technikai munkatársként is dolgozni országszerte. Az intézményi paletta meglehetősen széles a kisebb települési könyvtártól a megyei múzeumon át egészen a Magyar Tudományos Akadémiáig. A program egyik kiemelt intézménye a Művelődési Intézet, amely elsősorban kistelepülések intézményeivel működik együtt annak érdekében, hogy „kulturális hálózatot, közösségi és társadalomfejlesztési programot” valósítsanak meg. Az idén a Kulturális Közfoglalkoztatási Program ötödik üteme indult, amelyben rengeteg intézmény vesz részt, a már említett MTA BTK-n kívül az MTA Nyelvtudományi Intézete és Társadalomtudományi Kutatóközpontja is szerepel a Forum Hungaricum partnerlistáján.
Hogy volt régen...?
