Magyarországon 1992, a Központi Statisztikai Hivatal mérésének kezdete óta nem dolgoztak még annyian, mint most, több mint négymillió-kétszázezren, a munkanélküliség pedig tíz éve nem volt ilyen alacsony - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
A közfoglalkoztatás nagyjából 45 ezerrel járult hozzá a foglalkoztatottság éves szinten 126 ezret meghaladó bővüléséhez április-júniusban, míg a migrációs mozgás következtében mintegy 13 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma – mondta sajtótájékoztatóján az államtitkár. Ha az éves növekményből kivonjuk a közfoglalkoztatás és a migráció miatti bővülést, akkor is elmondható, hogy közel 70 ezren a versenyszférában találtak új munkalehetőséget.
A foglalkoztatottság bővülésében az építőipar és a mezőgazdaság „vitte a prímet” az utóbbi három hónapban, mindkét ágazatban nagyjából húszezerrel nőtt a létszám. A feldolgozóiparban nyolc-kilencezres bővülés volt éves szinten.
Valamennyi régióban javult a foglalkoztatási helyzet és a munkanélküliségi adat – sorolta tovább Czomba Sándor. Az egyik legnagyobb kihívás: a jelentős területi különbségek. Nyugat- és Közép-Magyarországon a növekedést elsősorban a versenyszféra generálja, míg Kelet-Magyarországon arányait tekintve még mindig magas a közfoglalkoztatás növekedése miatti bővülés.
Czomba Sándor beszámolt arról, hogy sikeres a szabad vállalkozási zónákban, a hátrányos helyzetű térségekben a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kiírt kapacitásbővítési pályázat, így lehetséges, hogy megemelik a 10 milliárd forintos keretösszeget.
Kitért arra is, hogy mindkét nem esetében javult a foglalkoztatás, és csökkent a munkanélküliség, általában jobb a férfiak munkaerő-piaci helyzete. A 15-24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája 18 százalék alá csökkent a négy évvel ezelőtti közel 30 százalékról. A fiatalok foglalkoztatási rátája 25 százalék fölötti, 278 ezren dolgoznak, ami 18 ezerrel haladja meg az egy évvel ezelőtti adatot. Április-júniusban 60 ezer fiatal volt munkanélküli, 8 ezerrel kevesebb, mint tavaly.
Az államtitkár a sajtótájékoztatón ismertette a foglalkoztatást ösztönző intézkedések eredményét is. A július-augusztusra meghirdetett nyári diákmunka-program keretében mintegy 20 ezer fiatal dolgozik - mondta. A néhány hete meghirdetett kamionos képzésre több mint 14 ezren jelentkeztek, hatezer embert választanak ki közülük. A Gyere haza fiatal program honlapján több mint kétezren regisztráltak, ők a potenciálisan komoly érdeklődők, közülük 170-en tárgyalnak leendő munkáltatójukkal és tizenketten már dolgoznak Magyarországon.
A nyelvvizsgára felkészítő diplomamentő programba közel kilencezren léptek be, és mintegy négyezren végezték el. Mintegy 1300-an mentek el eddig vizsgázni, a többieknek december végéig van erre lehetőségük. A vizsgázók 90 százaléka sikeres középfokú nyelvvizsgát tett – ez az arány „normál üzemmenetben” 60 százalék körül szokott lenni.
Újságírói kérdésre válaszolva Czomba Sándor arról is szólt, hogy foglalkoztatási szempontból súlyos következményei lehetnek annak, ha a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazása miatt átalakítják a nyugdíjrendszert. Felhívta a figyelmet arra, hogy a következő 4-5 évben több mint ötvenezren mennek nyugdíjba a hiányszakmákban dolgozók közül, valamint több mint 12 ezer mérnök vonul nyugdíjba. A demográfiai adatokból kiindulva nem lesz ennyi belépő a munkaerő-piacra a hiányszakmákban és a mérnöki tevékenységekben. Azt mondta: emiatt „körültekintően kell végiggondolni” hogy a nyugdíjrendszert milyen mértékben szükséges és lehetséges átalakítani.
Kifejtette: a férfiak és a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása között lényegi különbségek vannak. Példaként említette, hogy a nők számos olyan „munkakört” töltenek be, amiért nem kapnak fizetést, ilyen a gyermeknevelés, az otthoni munka. A legtöbb uniós tagállamban a demográfiai problémák miatt az a tendencia, hogy emelkedik a nyugdíjkorhatár, ezen belül próbálnak lehetőséget biztosítani a korai kilépésre.
Ha marad a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, és a korhatár előtt több százezer ember kikerül a nyugdíjrendszerből miközben a kassza mérete nem változik, akkor „ugyanazt a tortát kell több részre osztani” – fogalmazott az államtitkár. Véleménye szerint tehát a kérdést „pró és kontra” végig kell gondolni, hogy ha népszavazásra kerülne sor, az emberek tisztában legyenek azzal, miről döntenek.
Hogy volt régen...?
