A közfoglalkoztatás új rendszere beváltotta a hozzá fűzött reményeket, segített, hogy az abba bevontak értelmes munkával jövedelemhez jussanak, és a képzések révén mind nagyobb számban térhessenek vissza az elsődleges munkaerőpiacra – mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.
A közfoglalkoztatásban megszerzett bér biztosítja a résztvevőknek az alapvető életfeltételek megteremtését, de arra ösztönzi őket, hogy minél előbb kilépjenek az elsődleges munkaerőpiacra – mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, Pogácsás Tibor, a tárca közfoglalkoztatási konferenciáján a múlt héten Budapesten. Előadásában utalt arra, hogy a közösségi foglalkoztatásnak hagyománya van Európában és Magyarországon is, és szerepet játszott bizonyos társadalmi-szociális vagy munkaerőpiaci anomáliák kezelésében.
A közfoglalkoztatás sokkal több egy munkaerő közvetítésénél, a közfoglalkoztatás irányítása figyelembe veszi a közgazdasági folyamatokat, szociálpolitikai érdekeket és az empirikus tapasztalatokat is – folytatta, felidézve, hogy 2010 előtt gazdasági-szociális-társadalmi-foglalkoztatási válság jellemezte az országot, és széles, de mégsem hatékony, ugyanakkor fenntarthatatlan segélyezési rendszerrel próbáltak a különböző kormányok ezen úrrá lenni.
A kormány 2010-ben azért döntött a közfoglalkoztatási rendszer bevezetése mellett, mert elsődleges célnak tartotta a munka, az értékteremtés becsületének helyreállítását. A munka megléte, a munka biztonsága az élet biztonságát is jelenti a családoknak, és ahol munka van, ott minden van – hangoztatta. Szavai szerint a cél az volt, hogy a munka nélkül maradt embereknek értelmes elfoglaltságot nyújtsanak, hogy jövedelmet termeljenek.
A kormány már az elején leszögezte, hogy ezt a formát átmeneti eszköznek tekintik mind az állam, mind a munkavállaló részéről. A közfoglalkoztatásnak olyan eszköznek kell lennie, amely lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatott a lehetőségek szerinti legrövidebb időn belül visszakerülhessen az elsődleges munkaerőpiacra. Ez a visszatérés egyes területeken elég gyorsan megvalósul, de az ország egyes területein hosszabb folyamat, ez részben az ország területi különbségeiből, a rendelkezésre álló munkalehetőségekből adódik, részben pedig a munkavállalók aktivitásából, képzettségéből, hozzáállásából.
Ezen különböző képzésekkel próbálnak javítani. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma nem pénzügyi okok miatt csökken, az egy természetes folyamat, ugyanis visszatérnek az elsődleges munkaerő-piacra jegyezte meg Pogácsás Tibor, és szólt arról is, hogy 2010-ben Magyarországon a foglalkoztatási ráta nem érte el a 60 százalékot, most pedig 72 százalék felett van, ez részben a közfoglalkoztatásnak köszönhető, részben annak, hogy jól teljesít a gazdaság. A BM nemzetközi közfoglalkoztatási konferenciájának előadói a közfoglalkoztatás rendszeréről, jó gyakorlatairól, a szociális szövetkezetek működésének magyar és külföldi tapasztalatairól számoltak be. A konferencián többek között ismertették az olasz, a spanyol, a szlovák és a német tapasztalatokat is.
Hogy volt régen...?
