cserA kormány az önkormányzatok kötelező tagságának bevezetésével a közfoglalkoztatás teljes átvételére készítheti fel a szociális szövetkezeteket – ettől tart országos szövetségük írja a Népszava.

Nincs jó híre nálunk a szociális szövetkezeteknek, de erről a jogszabályok és az Orbán-kormány kirekesztő támogatási politikája sokkal inkább tehet, mint a szövetkezeti tagság. A hátrányos helyzetben lévő emberek foglalkoztatására 2006 óta lehet ilyen társulásokat létrehozni, most 2634 bejegyzett szövetkezetet tart nyilván a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzOSzÖV). Németh László, a szervezet elnöke szerint azonban ezek közül jó, ha 500 életképes, a többieket pályázati pénzek tartják életben, de a legtöbbjük „alvó” szövetkezet, amely csak reménykedik benne, hogy egyszer elnyer egy pályázatot. A szociális szövetkezetek társadalmi megítélését erősen lerontották a korrupciós politika eszközeként használt társulások botrányai.

A Farkas Flórián vezette roma foglalkoztatási szövetkezetnek 5 milliárd forintot, a szintén kormányközeliként ismert ESZOSZ nevű szociális szövetkezetnek pedig 3 milliárdot juttatott a jelenlegi kormányzat. Mindkét társulat lenyelte a pénzt, majd megszűnt, a kormány és Polt Péter ügyészsége pedig úgy tesz, mintha nem történt volna semmi. Miközben tehát 2006 és 2013 között a bejegyzett szociális szövetkezetek közül 434 nyert pályázatot 8 milliárd forint értékben, úgy, hogy 2785 embernek biztosított foglalkoztatást, addig az állam odaadott ugyanennyi pénzt két olyan szervezetnek, amely egyetlen embernek se adott munkát.

Hosszabb távon csak azok a társulások maradnak felszínen, amelyek meg tudtak találni egy piaci rést, valós igényeket képesek kielégíteni, miközben minimális jövedelemhez juttatják tagjaikat vagy alkalmazottaikat is. Ugyanakkor Németh László úgy látja, a Belügyminisztérium (BM) 2012 óta olyan jogszabályi változtatásokat generál, amelyek ellentmondanak a hazai szociális szövetkezetek érdekeinek és az uniós szövetkezeti alapelveknek is. "A magyar kormány a közfoglalkoztatás felé nyomja a szociális szövetkezeteket" – jelentette ki. 2011-ben például a Start közfoglalkoztatási mintaprogramhoz kapcsolódva 123 önkormányzatnál érte el a BM, hogy alapítson szociális szövetkezetet, mert valamilyen közmunkásokat felszívó üzem elindításához csak így kaphatott minimális induló vagyont. A tulajdonosi jogokat most is a minisztérium gyakorolja, és később még bővítették is a kört, ma már 260 ilyen önkormányzati szociális szövetkezet működik.

A szövetkezeti törvény 2011-es módosítása még csak lehetőségként tartalmazta az önkormányzatok tagságát és a tagi munkavégzést, tavaly decemberben azonban már kötelezővé tette egy újabb törvénymódosítás, hogy minden szociális szövetkezetben a természetes személyeken túl benne kell lennie egy önkormányzatnak, kisebbségi önkormányzatnak, vagy közhasznú szervezetnek. A januárban életbe lépett másik fontos változás, hogy csak azt lehet tagi munkavégzés keretében alkalmazni, aki legalább három hónapja nyilvántartott munkanélküli vagy közfoglalkoztatott. Utánuk járulékkedvezmény jár, ezért sok cég kényszerítette dolgozóit, hogy jelentkezzenek be munkanélkülinek, majd már szövetkezeti tagként tovább foglalkoztatta őket. A trükkel elérték, hogy akár 16 órában is munkára kényszerítsék a dolgozókat, miközben megszűntek a Munkatörvénykönyvében biztosított jogaik.

Az országos szövetség elnöke modern kori rabszolgaságként írja le ezt a foglalkoztatási formát. Németh László sérelmezi, hogy a törvényt a parlament minden egyeztetés nélkül változtatta meg, így módjuk sem volt megfogalmazni a szakmai kifogásaikat. Az elnök ugyanis attól tart: a módosítással a kormány egyszerűen megágyazott annak, hogy a szociális szövetkezetekbe vezessék ki a mára már kínosan túlpörgetett közmunkát. Amikor aztán majd az önkormányzatokkal együttműködő szövetkezetek belefulladnak ennyi kilátástalan sorsú ember foglalkoztatásába, könnyen hátradőlhet a kormány és azt mondhatja: lám, amíg az én kezemben volt a közmunka, minden jól ment, de a települések és szociális szövetkezeteik alkalmatlanok a feladat ellátására.

A bújtatott módszer mögött a SzOSzÖV elnöke szerint az áll, hogy az állam a jövő évi választás után már nem akarja finanszírozni a sehova nem vezető közfoglalkoztatást. Kevés szövetkezet lesz képes életben maradni állami támogatás nélkül, ráadásul az eddig sikerrel működő szociális szövetkezeteket is ellehetetleníti, hogy kötelező egy önkormányzati tagot felvenni, így máris elkezdődött ezek kiválása a rendszerből. Németh László szerint azonban a kormánynak ez sem számít, egyszerűen kizárja a látóköréből a szociális szövetkezeteket, ahogy a bennük foglalkoztatott szegényekkel is ezt teszi. A kormányzati döntéseket nem szakmai szempontok, hanem nyers hatalmi és anyagi érdekek motiválják, ennek esnek áldozatul most a szociális szövetkezetek.

A Gödölye már átalakult

Az egyik első kilépő az önkormányzati tagság kötelezővé tétele után a Gödölye Szociális Szövetkezet volt, amely ma már Amalthea Közösségi Szövetkezetként működik. A Waldorf iskolák szülői közösségéből alakult társulás a kiemelkedő szintű oktatás mellé hasonlóan igényes bio-alapanyagokat felhasználó étkeztetést akar biztosítani az általános és középiskolás diákoknak. A szövetkezet elnöke, Nagy Gábor elmondta, hogy az ő munkájukat is két nyertes pályázat alapozta meg, de minden évben egyre több iskolába szállítanak egészséges élelmiszert, és szállodák is igénylik tisztított zöldségcsomagjaikat. Ma már 13 alkalmazottjuk és 8 tagjuk van, egy ideje saját lábukon állnak és nem akarnak egy önkormányzatot sem bevenni a szövetkezetbe.

Hirdetés